hirdetés Az utas, akit hívjunk Tamásnak, a kezdeti sokkot követően drámai képsorok mellet narrálja a történteket. „Én frankón azt hittem, hogy fel fog borulni a vonat” (…) „Nem vagyok egy félős gyerek, de egy picit még remeg a ku**a kezem” – mondja. Miután némiképp felocsúdott, Tamás elindul, hogy leszálljon a vonatról, ám ez nem ment zökkenőmentesen. Az önműködő ajtó éles hangjelzéssel, valamint fényjelekkel tudatta, hogy épp nem működik. Tamásnak a meghibásodott ajtót kézi erővel, vésznyitóval sikerült kinyitnia, majd ő is és a kocsiban lévő utastársai is szép lassan elhagyták a szerelvényt. A síneken emberek tömegei, egymást segítve, olykor kerítést átmászva … Bővebben: „Mindenki leguggolt és azt vártam, mikor áll meg a vonat”