2018. október 16-án kedden Stark Adolf szőlőnemesítő és Dr. Mohácsy Mátyás gyümölcskertész munkásságára emlékező kiállítás nyílt a Békés Megyei Könyvtárban a Békéscsabai Stark Adolf Kertbarát Kör termékbemutatójával. A kiállítást Szarvas Péter polgármester nyitotta meg.

A városvezető beszédében kiemelte, hogy itt van egy újabb terület, ahol Békéscsaba adott valamit a világnak. Stark Adolfot 2014-ben a város díszpolgárává választották. Nevét a legtöbben a Csaba-Gyöngye szőlőfajta nemesítése kapcsán ismerik. Mohácsy Mátyás gyümölcstermesztéssel és tanítással foglalkozott. Számos külföldi tanulmányúton gyarapította tudását.

A Stark Adolf Kertbarát Kör 1960-ban alakult meg a megyeszékhelyen, ezzel az ország második legidősebb kertbarát köre – mondta el köszöntőjében Hankó János, a csoport vezetője. Annak idején a szakmai ismeretek gyarapítása mellett azért jött létre, hogy ezt a tudást megőrizze és tovább adja a fiataloknak.

A kiállítás megnyitóján készült hangfelvételünket itt hallgathatják meg.

Képgalériánk itt érhető el.

Stark Adolf

1834. december 28-án született a felvidéki Bártfán. 1859-ben érkezett Csabára, ahol engedélyezték letelepedését. Baráti kapcsolatban állt Szemián Sámuel főjegyzővel és Haan Antal festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt. 1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt.

Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal, vesszővel. Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a fajtagyűjtemény kialakítása. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az 1903-ból származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. Szőlőnemesítőként hét újfajta előállítása fűződik a nevéhez, közülük a Kossuth szőlő nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a Csaba-Gyöngye pedig világsikert ért el.

Legelső, szakszerű leírását 1900-ban elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Ezek mellett a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása fűződik nevéhez. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést – számolt be a BékésWiki.

Mohácsy Mátyás

Békéscsabán született 1881. március 12-én. Édesapja feladata volt, hogy a község gazdáinak fáit oltotta és rózsáit szemezte. E munkáknál fiaira is számított, így Mátyás is segédkezett, aki közben megismerte a kertészkedés alapjait. Tanulmányait többek között a Kertészeti Tanintézetben végezte. Majd külföldön vándorkertészként gyarapította ismereteit.Volt a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, a nagybocsoki Kertmunkás Iskola igazgatója. 1914 augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott, valamint megírta két könyvének kéziratát.

1920 áprilisában megszökött, és július 1-jétől ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott előadóként, a kisebb településeken is tanfolyamokat tartott. 1922-ben jelent meg első műve „Gyakorlati gyümölcstermesztés” címmel. Kinevezték a Kertészeti Tanintézet tanárává, utána igazgatójává. Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget, elősegítette a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét. Munkatársaival kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, melynek elnöke lett – írja a BékésWiki.