A fűtési időszakkal együtt sok háztartásban megjelenik egy kellemetlen „vendég” is: a penészgomba. Látványnak sem szép a penészes fal, ráadásul még az egészségünkre is ártalmas lehet. Mi okozza a penésztelepek kialakulását? Hogyan védekezhetünk ellene?

Az ok-okozati láncolat végén a magas páratartalom, a vizesedő falak és a nem túl savas és nem túl lúgos közeg áll. A penészgomba spórái mindennapjaink láthatatlan résztvevői. Vannak, amelyek hasznosak, ilyenek például a penicillin-termelők vagy a nemes penészek a sajtokon. De sajnos olyanok is megtalálhatók a levegőben, amelyek súlyos fertőzést is okozhatnak. Ilyen az Aspergillus Niger, azaz a „fekete” penész. A spórák a falakon, berendezési és használati tárgyainkon (ágy, szekrény, ruha, konyhai eszközök) képesek megtelepedni, és a megfelelő páratartalom mellett elszaporodnak – írja a laboratorium.hu.

A fal vizesedése a ház alapjának elégtelen szigeteléséből adódhat, míg a magas páratartalom kialakulásáért több tényező (általában a túlzott szigetelés és a szellőztetés hiánya a téli időszakban) is felelős lehet. A ruhaszárítás, főzés, és a nyílt tüzelésű kandallók csak ronthatnak a helyzeten, de mi magunk is növeljük a páratartalmat egy zárt helységben – a légzésünkkel. A penészgomba számára a nedves közeg elengedhetetlen, 60%-os páratartalom mellett már „vígan” tenyésznek. Viszont az 50%-os páratartalom alatti helységben nem érzik jól magukat hosszú távon. Ezért ajánlott 50-60% között tartani a levegő páratartalmát.

Hőhíd és páratartalom

De még a megfelelő páratartalom mellett is megjelenhet a nemkívánatos fekete folt, mégpedig azokon a helyeken, ahol az úgynevezett hőhíd kialakul. A hőhíd a lakásnak olyan része, ahol a meleg gyorsabban „szökik”, így az a falszakasz, üvegfelület hidegebb lesz, mint a környezete. Ahol hidegebb részek vannak, ott a pára le tud csapódni, ha a levegő harmatpontjánál alacsonyabb a tárgy hőmérséklete.

Ezen a ponton muszáj egy kis fogalmi kitérőt tenni. A százalékos értékek relatív páratartalmat jelölnek, a levegő maximális páratartalma hőmérsékletfüggő. Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt „bír” el. A relatív páratartalom nem más, mint az adott hőmérséklethez tartozó maximális értékhez viszonyított páratartalom. A harmatpont az a hőmérsékleti érték, ahol az adott abszolút páratartalom értéke egyben a maximális érték is. Ezért fontos a relatív alacsony páratartalom, mert akkor a harmatpont is alacsony lesz, ezzel gátolva a hőhidakon történő páralecsapódást.

De mit lehet tenni, ha megjelent a penészgomba?

A sok praktika közül a szódabikarbóna használata rendkívül egyszerű, olcsó és hatékony. Szódabikarbónából (NaHCO3) egy lemosó oldatot készítünk, ebbe tegyünk egy kis teafa illóolajat, majd ezzel dörzsöljük át a kritikus helyeket. A konkrét arányok: két liter vízhez egy evőkanál szódabikarbóna, ebbe tíz csepp teafaolaj. A hatásmechanizmus lényege, hogy az oldat a szódabikarbónától lúgos lesz, ez azonnal elpusztítja a penészt. A hosszan tartó hatást pedig a teafaolaj garantálja, ez ugyanis tartósan képes a felületen gombaölő hatását kifejteni.

Hogyha a fűtési időszak elején, amikor a penész megjelenik a falon, a kezelést elvégezzük, és odafigyelünk a relatív páratartalom 60% alatt tartására (szellőztetéssel, páramentesítéssel), akkor a fűtési időszak alatt a penészesedést kordában tudjuk tartani!