Egy 3500 éves sírt, valamint egy legkevesebb i. e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi luxori nekropolisz két helyszínén – írja az Egypttoday.com.

A tudósítás szerint Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője a felfedezés csütörtöki bejelentésekor elmondta, hogy a 18. dinasztia (i .e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely. Ehhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek.

Az egyiptomi régészcsoport 2018 augusztusában kezdte meg a munkálatokat a templomairól és ókori nemesemberek földi maradványait őrző sírjairól híres luxori nekropoliszban. A szakemberek több száz usébtit – az elhunytat a túlvilágon helyettesítő szolgaszobrot – találtak a sírban. A régészek egy múmiát is feltártak Luxor egy másik ásatási helyszínén. A múmia, amelyet egy érintetlen koporsóban találtak, az i. e. 1292-1069 közötti időszakból származik.

A nekropoliszban tartott csütörtöki ceremónián Musztafa Madbúli egyiptomi miniszterelnök és Háled al-Anani egyiptomi régészeti miniszter is részt vett. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén. Ezzel talán új lendületet adnak az ország gyengélkedő turisztikai szektorának. Az elmúlt években több jelentős régészeti felfedezésről, köztük fáraósírok, szobrok, koporsók, múmiák és temetkezési helyek feltárásáról számolt be az ország – számolt be az MTI.