A lakosság egyre jobban bízik az élelmiszer-biztonsági hatóságban. De a Nébih Tudáspróbájából kiderült az is, hogy a további tájékoztatásnak még bőven van helye. A Laboratorium.hu legfrissebb cikkében bemutatja, mi mindent tett a hatóság a lakosság élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tájékoztatásáért, és mire készül egy független laboratórium ugyanezzel a céllal.
A független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által április végén szervezett, XII. Hungalimentaria konferencián jelentették be az Ésszel a kosárba elnevezésű kampány elindítását. Ennek során a médián keresztül kívánnak a fogyasztók segítségére lenni. A témák változatosak. Mely étrend-kiegészítők biztonságosak? Mit kell tudni az élelmiszerek jelöléséről, az E-számokról? Vajon mi minden oldódik ki a csomagolásból? Mi a helyzet a cukorhelyettesítőkkel és a laktózzal? A hasznos hatósági tanácsok mellett a laboratórium szemszögéből is megközelítik az egyes területeket. A nyár végén induló Ésszel a kosárba kampány ily módon a maga nemében teljesen egyedülálló Magyarországon.
hirdetés
Vizsgálatok és tudásátadás
A konferencián a Nébih szakemberei egyértelművé tették, hogy a vizsgálatok mellett a hatóság egyik legfontosabb feladata a rendelkezésre álló információk, a tudás minél szélesebb körű megosztása. A kockázatkommunikáció sikerének érdekében ma már kihasználnak minden csatornát arra, hogy elérjék a vásárlókat. Ennek keretén belül számos szemléletformáló programot is elindítottak – mondta el Barna Sarolta, a Nébih kockázatkezelésért is felelős elnökhelyettese.
Jó sajtókapcsolatok, gyors válaszok, proaktív sajtóközlemények. Információmegosztás hivatali és tematikus honlapjainkon, párbeszédek közösségi média felületeinken, valamint ügyfélszolgálatunkon keresztül. Képek és videók megosztása. A hosszú távú kockázatkommunikációnk során ezek az eszközök egészülnek ki rendezvényekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, kiadványokkal, ismeretterjesztő anyagokkal és helyszíni oktatással – tette hozzá Barna Sarolta.
Mindebben fontos szerepet játszik az Európában immár 40 éve működő RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) rendszer – mondta el Tóthné Lippai Edit (Nébih). A riasztási lánc magyarországi munkatársai ugyancsak napi 24 órás készenlétben állnak. Évente átlagosan 150 magyar vonatkozású ügyet kezelnek. A munkájuk hatékonyságára jellemző, hogy tavaly egy rágcsálnivalóban észlelt fémdarabok kapcsán 6,5 millió embert értek el és 104 médium vette át figyelmeztetésüket az online médiában.
A médiában is egyre nagyobb a szerepük
Ami a Nébih sajtómunkáját illeti, tavaly 221 anyagot jelentettek meg (ebből 69 volt sajtóközlemény, a többi honlaphír). Ennek is köszönhető, hogy sikerült megfelelően tematizálni a médiát, a közéletet – mondta el Frum Zsuzsa sajtófőnök. A statisztikákat tovább sorolva, 2018-ban több mint 14800 cikkben említették a Nébih nevét, 370 millió elérést mértek a kutatások. Ez azt jelenti, hogy egy évben egy magyar állampolgár a sajtóban mintegy 37-szer találkozhatott a Nébihhel. A Nébih termékteszt programja, a Szupermenta részeként a kampány oldalán havonta jelennek meg teszteredmények és más háttéranyagok. Például infografikák, amelyek komplex kommunikációs rendszert alkotnak – ismertette Sidó Brigitta osztályvezető.
Laboratóriumban eddig 127 000 paramétert mértek a program keretében. 60 termékkörben 1340 terméket teszteltek. Ezek közül 470-et találtak valamilyen szempontból kifogásolhatónak. 2018 áprilisáig összesen 30 emblémát adtak ki. A termékteszteken dobogós helyet elfoglaló termékek ugyanis Szupermenta-emblémát kapnak. Ezt magukon a termékeken, illetve online módon is használhatják a gyártók, forgalmazók.
A kommunikáció mellett a Nébih feladatkörébe tartozik a lakossági felmérések elkészítése is. Ennek célja, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek az emberek az élelmiszer-biztonságról. Hogyan észlelik a kockázatokat és hogyan próbálják ezeket csökkenteni – fejtette ki Kasza Gyula, a Nébih osztályvezetője. Általánosságban elmondható, hogy az egészségügy után az élelmiszerbiztonságot tartják az emberek a második legfontosabb hatósági területnek. A megkérdezettek legnagyobb hányada szerint az elmúlt években sokat javult e téren a helyzet hazánkban.
Egyre többen ismerik a Nébiht
Ami a hatóság megítélését illeti, míg 2013-ban a lakosságnak mindössze egyharmada, addig 2018-ban már a fogyasztók 86 százaléka hallott a Nébihről. Rendkívül magas a hatóság iránti bizalom is, a megkérdezettek 78 százaléka bízik a Nébih tevékenységében. Mindezt egy nemzetközi jelentés is megerősítette, az Európai Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (EFSA) felmérése alapján ugyanis Magyarországon a legnagyobb a lakosság bizalma a nemzeti hatóságban egész Európában – mondta büszkén Kasza Gyula. A lakosság élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tudása azonban még mindig felemás képet mutat, az egyszerű, tudáspróba-jellegű kérdések esetében mindössze 57%-ban kaptunk helyes válaszokat.
A Nébih tudáspróbájának első helyén a vágódeszkás kérdés végzett. A válaszadók 90 százaléka ugyanis helyesen válaszolt: a hús és a zöldség szeleteléséhez bizony külön vágódeszka kell. Magas arányban tudták jól az emberek azt is, hogy a lejárt élelmiszer még két napig árusítható az üzletekben, valamint azt, hogy a fagyasztást túlélik a mikrobák. Jóval bizonytalanabbak voltak a válaszadók abban a tekintetben, hogy a hűtőgépet hány fokra kell beállítani (a helyes válasz 0 és 5 Celsius fok között van), illetve hogy a tojásokat tárolás előtt meg kell-e mosni (nem szükséges), vagy hogy a hagyományos élelmiszerek génmentesek-e (ez utóbbi kérdésre mindössze 46 % tudott jól felelni – természetesen mindegyik élelmiszer tartalmaz géneket). A legkevesebben arra adtak helyes választ (mindössze 15%), hogy a konzervekben van-e tartósítószer (nincs).
A Nébih tevékenysége mellett bemutatkozott egy független laboratórium kockázatkommunikációja is. Amint azt Szunyogh Gábor, a WESSLING Hungary Kft. marketingvezetője elmondta, a piaci laboratórium természetesen más dimenziókban mozog, mint a hatóság, a maga eszközeivel mégis sokat tehet az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tudományos tájékoztatás területén: az egyetemisták számára az ELTE-vel közösen fenntartott kutatólaboratóriumtól kezdve az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap szerkesztésén át a Laboratorium.hu tudományos hírportálig, amelyen immár több, mint 300 szakcikk jelent meg. Nagy sikert aratott a hat éven át zajló Laborkaland elnevezésű online kémiavereseny és interaktív laboratóriumi kalandnap, valamint a Parányi Plasztiktalány projekt is, amelynek során több helyen is megmérték Magyarország felszíni vizeinek mikroműanyag-szennyezettségét. A független laboratórium következő akciója az ősszel induló Ésszel a kosárba kampány lesz, amelynek során ugyancsak számítanak a hatóságok szakmai támogatására.
