Az egyszer használatos műanyag zacskók azonnali betiltását sürgeti a német szövetségi kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere.
„Ami Ruandának, Kenyának és Ugandának sikerült, azt nekünk is el kell érnünk” – utalt Gerd Müller az egyre több afrikai országban bevezetett műanyagzacskó-használati tilalomra az Augsburger Allgemeine című lap honlapján pénteken ismertetett nyilatkozatában. „A műanyag szívószálak betiltása nem elég. Németországnak nem szabad várnia Európára, hanem azonnal be kell tiltania az egyszer használatos műanyag zacskókat” – tette hozzá.
A miniszter kezdeményezésére megalakult a Prevent (megakadályozni) elnevezésű nemzetközi szövetség. A csaknem harminc vállalat, kutatóintézet, természetvédő szervezet és kormány, köztük a Coca-Cola, a Nestlé, a Természetvédelmi Világalap (WWF), és Indonézia és Ghána kormányának összefogásával alakított szövetség legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzék. Ezért igyekeznek kifejleszteni új, intelligens és nyersanyag-takarékos csomagolási eljárásokat. Valamint megoldásokat arra, hogy a mégiscsak keletkező hulladékot helyben és minél nagyobb mértékben újrahasznosítsák. A maradékot pedig úgy helyezzék el, hogy ne veszélyeztesse az emberi egészséget és a természeti környezetet.
Gerd Müller szerint mindebben fontos szerepe lehet a német technológiának. z új fejlesztések révén a világ számos országában új munkahelyek jöhetnek létre. A miniszter reméli, hogy rövidesen további partnerek is csatlakoznak a szövetséghez. Az összefogásra nagy szükség van, mert ha nem történik változás, „eláraszt minket a szemét”.
A hulladék keletkezése az éghajlatváltozás jelentőségéhez fogható, az emberiség túlélését meghatározó globális probléma – emelte ki a német miniszter. Rámutatva, hogy a most évi 10 milliárd tonnára tehető hulladéktermelés 70 százalékkal növekedhet az évszázad közepéig. A kevésbé fejlett országok ugyanis egyre inkább felzárkóznak a Nyugathoz. A tengerekben, óceánokban lebegő műanyagtömeg pedig akár a jelenlegi tízszeresére is nőhet, és 2050-re meghaladhatja a halállomány tömegét. Tovább növeli a bajt, hogy kétmilliárd ember olyan területen él, ahol egyáltalán nincsen hulladékgazdálkodás, ami azt mutatja, hogy ez a globális probléma is a legszegényebbeket sújtja a leginkább – írja az MTI.
