A Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottság konferenciáját rendezték megy Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtár előadótermében. Az előadás témája az 1956-os forradalom utáni megtorlás volt.
A konferencia egy 4 éves előmunkálatra tekint vissza. 4 évvel ezelőtt indult meg ugyanis az 1956-os perek feldolgozása. „A mostani az első olyan műhelykonferencia, amikor szembenézünk azzal, hogy eddig hova is jutottunk el” – mondta el dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója.
hirdetés
„Az ’56-os forradalom történetéről szóló irodalomban – de a visszaemlékezésekben is -, van néhány egyöntetű megállapítás. Eszerint a forradalom váratlanul érte a társadalmat, robbanásszerűen tört ki, nagy tömegtámogatást élvezett és rendkívüli érzelmi azonosulás mellett zajlott le. Emellett, különösen vidéken volt egy jellemzője, hogy a forradalom vezetői a rend maximális fenntartására törekedtek.”
Erdész Ádám hozzátette, óriási forrásanyag áll rendelkezésre. Peranyagokból, visszaemlékezésekből, naplókból és egyéb dokumentumokból próbálnak minél tisztább képet kapni erről az időszakról. Rendelkezésére áll Enyedi G. Sándor naplója is, aki 1954 és 1966 között Gyula város tanácselnöke volt.
Magyarország 1945-ös szovjet kézre kerülése után idővel totalitárius sztálinista diktatúra épült ki az országban Rákosi Mátyás vezetésével, mely az 1956-os forradalom kitörésével ért véget. A forradalom kitöréséig a korszakra a féktelen terror volt jellemző, erről már Erdmann Gyula, nyugalmazott igazgató beszélt. Hozzátette, vidéken és így Békés megyében is, a rend forradalma zajlott.
„A forradalom Békésben és országosan is békés, rendezett és humánus volt. Ezzel szöges ellentétben állt a nemzetáruló, aljas tömeggyilkossá süllyedő Kádár János és társai, embertelen bosszúja” – fogalmazott.
Dr. Erdész Ádámmal készített interjúnk, és Ermann Gyula előadása alább teljes egészében meghallgatható.
Dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója:
Erdmann Gyula, nyugalmazott igazgató előadása:
