A Demokratikus Koalíció képviselője is értékelte a június 20-án megtartott közgyűlést. Bár sok fontos dologról esett szó az ülésen, Kaposi László a visszatérő ügyekre fektetett hangsúlyt.
hirdetés
A Csabagyöngye szőlőültetvény kapcsán fejlemény történt, hiszen felmerült, hogy esetleg az ültetvényt meg lehetne pályáztatni, keresni rá egy vállalkozót, aki tovább vinné. Sok ötlet elhangzott az ülés során, de döntés egyelőre nem született.
hirdetés
Kaposi László érdekesnek találta a tervezetet, ami arról szólt, hogy ha a Városfejlesztési Kft. üzemelteti tovább a szőlőst, milyen felmerülő problémákra lehet számítani. Az egyik ilyen probléma, hogy a szőlő nagy munkát igényel. További probléma lehet az is, hogy nincsenek erre megfelelő szakemberek. Olyan, aki ezzel foglalkozna, aki ért a szőlőtermeléshez. Emellett sem a Kft., sem a polgármesteri hivatal nem rendelkezik megfelelő eszközállománnyal.
hirdetés
Készült egy költségvetéshez hasonló tervezet, amiben a költségeket tekintve, 13 millió forintot költenek a fenntartásra, ebből pedig mindössze 2 millió 800 ezer forint az az összeg, ami bevételként szerepel. Ez majdnem 10 millió forint veszteséget jelent. Szükség lenne egy fő vezető foglalkoztatására, valamint négy fő munkaerő folyamatos foglalkoztatására, ami önmagában több mint 9 millió forintot venne igénybe.
Az elvégzett munka nagyságrendje, az alapanyagok, a vegyszerek, csomagolóanyag mennyisége miatt jelentős forrásokat igényel a szőlőültetvény gondozása. És már jelen pillanatban is szükség van külső vállalkozók bevonására. Azt tapasztaljuk, hogy nincs megfelelő képzettségű és megfelelő számú munkaerő a szőlőültetvényre a munkák elvégzésére – fogalmazta meg a Városfejlesztési Kft.
Kaposi László szerint, a probléma az, hogy sokszor milliárdokkal ruházunk be egy-egy programba, hagyományőrzés címén. Ha a város egy olyan költségvetéssel rendelkezik, amiben az önfenntartás, a működés sem biztosított külső segítség nélkül, akkor meg kell gondolni, hogy mire költünk el egymillió, vagy akár százezer forintot. „Nem vagyok ellene a hagyományőrzésnek, de ez a fajta hagyományőrzés túlzás, és a városra nagy terhet ró” – fogalmazott Kaposi.
A Városgazdálkodási kft. beszámolója is vitás pontja volt az ülésnek.
„Amikor alapítottuk a Kft.-t, két-három emberrel határozottan elleneztük a létrehozását. Akkor azt mondtuk, hogy lehet üzemeltetni akkor is, ha vállalkozókkal kötünk szerződést, megfelelő kontroll és irányítás mellett. Akkoriban azt gondoltam, hogy a szerződésekkel, és nem a vállalkozókkal van a probléma, emellett pedig a szervezéssel és irányítással, és emiatt működhetett olyan darabosan és lassan”
„Kozma János azóta elismerte, hogy kicsit alul tervezték a kiadásokat. De nem is ez a probléma, hanem az, hogy a Kft. nem azt csinálja, amiről szó volt a megalapításakor. Úgy nevezném, hogy létrehoztak egy „Fűnyíró Kft.-t”. Ha jól megnézzük, a Városgazdálkodási Osztályra ráépítették a Kft-t, ami olyan feladatokat jelent, mint a közúti és forgalmi technikai feladatok elvégzése, amibe beletartozik a közúti jelzőtáblák, úttartozékok javítása is” – tette hozzá Kaposi László.
Már ez a feladat is óriási, de volt szó közterület gondozásról és a város tulajdonában lévő épületek karbantartásról is. Egy óriási céget igényel, amiben nagyon sok féle szakembert kell foglalkoztatni, akiket lehet nem is érné meg folyamatos foglalkoztatásban tartani. Mára kiderült, szó sem volt arról, hogy nélkülöznék a vállalkozókat, pedig az volt akkoriban az elképzelés, hogy a vállalkozókkal nehéz az együttműködés, és nem vonják be őket.
Az anyaggödör betemetése kapcsán Kaposi László azt nyilatkozta, hogy miután személyesen is megtekintette a 032/3 helyrajzi számon lévő területet, nem nagyon látott élővilágot. Valamint a hivatal környezetvédők behívásával is kivizsgáltatta a helyszínt, így azt gondolja, hogy a betemetése nem okoz problémát, az esetleges élővilág áttelepítését követően.
