A Körös-Maros Nemzeti Parkban – a természetvédelmi szempontoknak megfelelően – június 15-e után kezdődött a kaszálás. Ahogy hazánk más védett területein, illetve a Magas Természeti Értékű Területek célprogramjaiban részt vevő gyepeken és szántókon is.

A mezőgazdasági területeken a nyár eleji betakarítási munkák közül talán a kaszálás veszélyezteti legjobban az élővilágot, ezért is igényel nagy körültekintést, hogy a munkavégzés ne okozza megannyi vadon élő állat értelmetlen pusztulását.

hirdetés

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, természetvédelmi szakemberek felügyelete mellet zajlik a kaszálás. A természetkímélő kaszálás szabályai iránymutatást adnak a megfelelő munkavégzéshez. A szabályok betartására elsősorban a földön fészkelő védett madárfajok (pl. túzok, fürj, különböző énekesmadár fajok), a hüllők, kétéltűek valamint az őz és az apróvad védelme érdekében van szükség.

A természetkímélő kaszálás előírásai:

• a kaszálást június 15. előtt nem lehet megkezdeni
• a kaszálás csak napkeltétől napnyugtáig végezhető
• kötelező a vadriasztó lánc használata
• a kaszálást a kaszálandó terület belső része felől kifelé haladva, vagy az egyik oldala felől a másik oldala felé haladva a területen esetleg jelenlévő állatokat kiszorítva kell végezni
• a kaszálandó terület 5-15%-át nem szabad lekaszálni, annak búvóhelyként meg kell maradnia

A szabályok betartásán felül fontos a kaszálás sebességének megválasztása, mert a mai eszközök műszakilag már jóval nagyobb sebességű munkavégzést tesznek lehetővé, csökkentve ezzel a gép útjában lévő állatok észlelésének, illetve menekülésének esélyét. Figyelembe kell venni, hogy a szaporodási időszak vége felé még fejlődésben lévő, akár mozgásképtelen állatok élete a tét (pl.fiókák).

A folyamatos megfigyelés és odafigyelés rendkívül fontos. A vadon élő állatok biztonsága szempontjából a modern technológiát is bevető gyakorlat hozhat előrelépést, például az érzékeny területek előzetes, drónos felderítése, vagy a termoszenzoros vadfelderítés segítségével.

A túzok védelme érdekében fészkelőterületein feltétlenül szükség van kaszálást megelőző felmérésre. Ez egyszerű módszerekkel is megoldható, például vizuális megfigyeléssel, illetve ún. „zsinóros táblalehúzással”.

Az esetlegesen megtalált fészkeknél megfelelő védőzónát kell kaszálatlanul hagyni, ami a faj igényeinek megfelelően akár fél-egyhektáros terület is lehet. A fentiek következetes betartása jelentős mennyiségben növeli a kaszálással érintett terület állatvilágának túlélési lehetőségét.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park