Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két tanulmánya is megállapította, hogy a bébiételek nagy részét nem megfelelően ajánlják hat hónapnál fiatalabb babáknak. Emellett sok ételnek túl magas a cukortartalma.
hirdetés
A WHO a kizárólagos anyatejes táplálást ajánlja a baba féléves koráig. A boltokban árult kiegészítő babatáplálékokat pedig nem szabad hat hónapos kor alatti csecsemőknek ajánlani. A csecsemő- és kisgyerekkori jó táplálás a kulcsa az optimális növekedésnek és fejlődésnek, valamint az élet későbbi időszakában az egészségnek. Ideértve a túlsúly, az elhízás és étrendhez köthető betegségek megelőzését – idézi Jakab Zsuzsannát, a WHO európai regionális igazgatóját a szervezet honlapja.
hirdetés
A WHO létrehozott egy tervezetet a 6-36 hónapos korú babáknak ajánlható ételek tápanyagprofiljáról. Vagyis arról, hogy milyen lehet az egyes ételekben levő tápanyagok mennyisége, egymáshoz viszonyított aránya. Ennek alapján meghatározható, mely ételek ajánlhatók a korcsoportnak. Kidolgozták a módszertant is, mellyel azonosítani lehet a kereskedelmi forgalomban kapható bébiételeket. Valamint össze lehet gyűjti a címkéken, csomagoláson és a promóciókban lévő, az összetevőkre vonatkozó és egyéb adatokat.
hirdetés
Ezzel a módszerrel gyűjtötték össze a WHO európai régiója négy városának – Budapest, Bécs, Szófia és az izraeli Haifa – 516 üzletében 2017 novembere és 2018 januárja között csecsemők és kisgyerekek számára árult 7955 étel és ital adatait. A termékek jelentős részét, 28-60 százalékát hat hónapos kor alatti csecsemők számára is fogyaszthatóként értékesítették mind a négy városban. Ez az európai uniós jogok alapján megengedett. Viszont a WHO erre vonatkozó szabályainak és irányvonalainak nem felel meg – írja a szervezet.
Mindkettő határozottan előírja, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő kiegészítő ételek egyike sem értékesíthető a hat hónaposnál fiatalabb csecsemők számára alkalmas termékként. A négy városból háromban a termékek legalább felében lévő kalória több mint 30 százaléka cukrokból származott. A termékek harmadában volt felsorolva összetevőként cukor, gyümölcslé vagy más édesítőszerek. Ezek a hozzáadott cukrok befolyásolhatják a gyerekek ízpreferenciájának alakulását, növelik az édes ételek iránti vonzalmukat.
Bár a csecsemők és kisgyerekek táplálására alkalmas gyümölcsök és zöldségek természetes módon is tartalmaznak cukrokat, az úgynevezett szabad cukrok nagy aránya aggodalomra ad okot. Szabad cukrok alatt monoszacharidokat (glükóz, fruktóz) és diszacharidokat (szacharóz, vagyis kristálycukor) értenek, melyeket az ételhez vagy italhoz kevernek, valamint amelyek a mézben, szörpökben, gyümölcslevekben és gyümölcslé-koncentrátumokban természetes módon jelen vannak – írja az MTI.
