Napjainkra az agrárszektor egyre szélesebb körben tudja használni a drónok nyújtotta lehetőségeket. A drón egy olyan pilóta nélküli repülőeszköz (UAV), ami távvezérléssel vagy előre programozott terv alapján repülésre képes. A mezőgazdaságban két fő felhasználási vonal jellemző.
Az egyik és egyben elterjedtebb az adatgyűjtés, más néven monitoring. A monitoring drón egy távérzékelésre alkalmas UAV. Távérzékeléskor egy megfigyelt objektumról (jelen esetben ez a táblán található kultúra) érkező elektromágneses sugárzások közvetítenek információt a drónon található szenzorok számára. Tudjuk, hogy az elektromágneses sugárzás igen széles hullámhosszú spektrumot fog át. Viszont a mezőgazdaságban főként a látható fény és a közeli infravörös (NIR) tartományt használják. A tábla folyamatos monitorozásával lehetőség nyílik egy adott kultúrában a korai gyom és vízháztartási problémák felmérésére. A növényi stressz pl.: vízhiány, tápanyaghiány meghatározására, termésbecslésre. Vadkárbecslést támogató, döntéshozó műveletek alkalmazására.
A gyakori repülések naprakész információval szolgálnak az adott területről. Így az egyes fenológiában bekövetkező állapotváltozások gyors és hatékony észlelése valósul meg, költséghatékony módon. A kvantitatív paraméterek mellett a kvalitatív jellemzőket is észlelhetik (pl.: vegetációs tömeget, árnyék és szélhatást stb.), amik kifejezésére különböző indexeket használnak. Ezek közül a legismertebb a normalizált vegetációs index (NDVI). Az index alkalmazásának lényege, hogy a növények levelei eltérően verik vissza a fényt akkor, ha egészségesek és megfelelő a tápanyag-ellátottságuk, illetve ha nem. Az algoritmus alapján még az előtt azonosíthatják a problémát, hogy szabad szemmel észlelni tudnák.
A másik és várhatóan a hazai jogszabályi harmonizáció után rohamosan növekvő felhasználási terület a permetezés lesz. A permetező drónok alkalmazása napjainkban tilos, kivétel ez alól a kutatási, kísérletezési célra történő felhasználásuk. Figyelembe véve napjaink időjárását, rendkívül nehéz olyan periódust találni, amikor a gazda a szükséges időben tud beavatkozni. A permetező drónok segítségével talajállapottól, növényállomány magasságától függetlenül tudnak effektív kezeléseket végezni. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogyan lehetséges hatékony permetezést végezni ezekkel az eszközökkel úgy, hogy a legnagyobb drónok tartálya csupán 20 literes? A gazdálkodók megszokták, hogy átlagosan 200-300 liter/ha permetlé mennyiséget juttatnak ki hektáronként, gyümölcsösben ez a szám akár 1000 liter is lehet.
Hazánkban Törőcsik Pál évtizedes munkájának köszönhetően fejlesztés alatt áll a szabályozott cseppméretű permetezés „CDA” technológia alkalmazásának lehetősége permetező drónon. A technológia jellemzője a hagyományos permetező rendszerekkel ellentétben, hogy itt nem nagy nyomás segítségével „préselik át” a permetlevet egy adott átmérőjű fúvókán, ahol a permetcseppek határozatlan módon szakadnak le, és akár 50-300 mikronos cseppek is képződhetnek. Ezek egy része elillan vagy a levélér mentén összefolyik és lecseppen, ami jelentős hatásfokcsökkenést eredményez. A CDA technológia más, jelen esetben a mechanikus cseppképzésű forgótárcsás szórófejekre a gravitációs erő felhasználásával engedik a permetlevet, ezek a szórófejek 5000 és 15000 fordulat/perc közötti tartományban bármilyen cseppméretet elő tudnak állítani, szinte teljesen azonos méretben. Ez jelentős mértékben növeli a hatásfokot, kevesebb peszticidfelhasználás mellett.
A rendszer hatásfokának további javulását eredményezi a drónvíz használata. A „drónvíz közös tulajdonsága, hogy a bennük lévő alkotók és a hozzájuk illesztett nagy molekulatömegű szerves polimerek keverékéből előállított készítmény, egyedi összetételének köszönhetően, kiváló cseppképzést biztosít. Továbbá a cseppek sérülés és veszteség mentes „utazó képessége” többszöröse bármilyen vizes oldatnak, még erős napsütés esetében is. A növények epidermiszén a felületi feszültség olyan parányi, hogy 20-30 másodperc múlva a teljes felületet tökéletesen fedi. A felszívódás olyan intenzív, hogy a peszticidek jelentős részénél elég az engedélyezett dózis 2/3-a vagy esetenként a fele” (AgroWay).
Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
