A Magyar Méhészeti Nemzeti Program forráskihasználtságának 99 százalék fölötti a mutatója támogatási ciklusonként. Ez a keret növekszik jövőre. A NAK szerint emellett a méhészeti termékek fokozott uniós piacvédelme is nagy segítség lehetne.
A Magyar Méhészeti Nemzeti Programra a 2019. évi 788 millió után 1,36 milliárd forint jut 2020-ban az elfogadott állami költségvetésben. Mint Nagy István agrárminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, a program alapvető célkitűzése, hogy az ország kedvező természeti adottságaira alapozva fokozatosan növelje a méhészeti ágazat versenyképességét. Emellett hatékonnyá tegye annak működését, és elősegítse a fejlődését. – A program bevezetésétől fogva kifejezetten népszerű a méhészek körében. Hathatósan segíti a tevékenységüket. Ezt bizonyítja a forráskihasználtság 99 százalék fölötti mutatója támogatási ciklusonként – mondta.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke a sajtótájékoztatón hozzátette, a kamara üdvözli, hogy a méhészek a jövőben az eddigieknél is nagyobb támogatásra számíthatnak. Ez szerinte azért nagyon jelentős lépés, mert a méhészet támogatottsága a Közös Agrárpolitikából – kiemelkedő fontossága ellenére – jelentéktelen. A KAP-büdzsé 0,1 %-át sem éri el. – A többletforrás segíthet abban, hogy az ágazat talpon maradjon. Emellett azonban a NAK más területeken is határozott lépéseket sürget – mondta. – Gyors cselekvést igényel a méhegészségügyi felelősök helyzetének rendezése. Kevés a fiatal szakember, a képzések indítása mellett szükséges a nyugdíjas korú szakemberek foglalkoztatásának (további) megoldása, akár az OMMÉ-n keresztül.
A kamara vezetője fontosnak nevezte még a méhészeti termékek fokozott piacvédelmét, a hamis kínai méz elleni fellépést. – El kell érni, hogy uniós szinten is deklarálják: a gyantaszűrt mézet nem lehet mézként forgalomba hozni. Ezzel a mézfogyasztókat kell és lehet megvédeni, hiszen a gyantaszűrt mézben nincs semmilyen biológiailag értékes anyag. A szermaradványok mellett ugyanis szinte minden olyan kiemelten fontos komponenst eltávolítanak a mézből, amelyeknek a jelenlétéért javasolt a mézfogyasztás – mondta. – Továbbá keressük a lehetőségét annak, hogy miként lehetne a méhészek, a szántóföldi növénytermesztők és kertészek, illetőleg a hatóság közötti információáramlást 21. századi, online, interaktív módszerekkel megteremteni, meggyorsítani. Ezzel megelőzve számtalan konfliktust és méhpusztulást, megteremtve a békés együttdolgozás feltételeit – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
