Egy 36 éves békéscsabai nő lakásának eladásakor a vevőt és az ügyvédet is megtévesztette. A Békéscsabai Járási Ügyészség nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vádat ellene.

A vádlott tulajdonában áll egy Békéscsaba, Baross utcai kis társasházi lakás, amely az egyik pénzintézet jelzáloghitelével terhelt. A vádlott ugyanis még 2007-ben 1.900.000.-Ft összegű, ingatlanfedezet mellett nyújtott, svájci frank alapú hitelt vett fel. A hitel törlesztésével a vádlott 2015-ben már elmaradásban volt. Az év végén közel 3 M Ft-ot tett ki a tartozása. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – a vádlott elhatározta, hogy úgy próbál meg pénzt szerezni, hogy eladja a lakását. Talált is rá vevőt, egy régi ismerősét – a későbbi sértettet –, akivel 1,6 M Ft vételárban egyeztek meg. 2015 szeptemberében adásvételi szerződést is kötöttek az ingatlanra.

A vádlott tisztában volt azzal, hogy a bank felé a vételárat meghaladó összegű tartozása áll fenn, melyet nem tud kifizetni. Ezért törlési engedélyt a bank részére nem fog kiadni. Ennek ellenére a vádlott a vevőnek és az eljáró ügyvédnek azt állította, hogy az ingatlan-nyilvántartásban szereplő jelzálogjog ugyan még nem került törlésre, de a hitelt már kifizette. Ezért az ingatlant tehermentesen tudja eladni. A szerződésben rögzítésre került, hogy a szerződéskötés napján a vevő 600.000.-Ft vételárat adott át a vádlottnak, míg a vádlott vállalta, hogy október közepéig beszerzi a banktól a törlési nyilatkozatot és annak bemutatását követően a sértett a fennmaradó vételárat megfizeti.

A vádlott és a vevő 2015. október 14-én ismételten megjelentek az ügyvédi irodában, ahol a vádlott valótlanul akként nyilatkozott, hogy a törlési nyilatkozatot nem hozta ugyan magával. Azonban azt rövidesen pótolni fogja. A vevő a régi ismeretségre és szomszédi viszonyra tekintettel a vádlotti állítást nem vonta kétségbe és átadta a részére a fennmaradó 1 M Ft vételár hátralékot. A vádlott pedig írásbeli nyilatkozatával hozzájárult ahhoz, hogy a sértett tulajdonjogát a földhivatal bejegyezze.

Az ügyvéd az adásvételi szerződést a földhivatalhoz benyújtotta. Azonban az a tulajdonjog bejegyzését jogerősen elutasította arra tekintettel, hogy a jelzálogjog jogosult hozzájáruló nyilatkozatát a sértett csatolni nem tudta. A sértett az adásvételi szerződést a vádlott tévedésbe ejtő nyilatkozata miatt kötötte meg; amennyiben tudomása lett volna arról, hogy az ingatlant a vételárat meghaladó tartozás miatt fennálló jelzálog terheli és azon tulajdonjogot nem szerezhet, úgy a vádlottnak a vételárat nem fizette volna ki.

A Békéscsabai Járási Ügyészség a nő ellen nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vádat. A járási ügyészség vádiratában a cselekményét beismerő vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a bíróság kötelezze őt a sértett kárának megtérítésére is.