Nőtt az ivóvízhálózat hossza tavaly, a települések kétharmada csatornázott. Csaknem teljesen megtisztítják a közcsatornán elvezetett szennyvizeket – derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a települések infrastrukturális ellátottságát bemutató kiadványából.
hirdetés
Az összeállítás szerint a magyarországi települések a közműves ivóvízellátás terén nemzetközi összehasonlításban is jó mutatókkal rendelkeznek. 2007 óta minden hazai településen elérhető a közüzemi vezetékes vízszolgáltatás. Az ellátott lakások országos aránya 2007 végén 94,7, 2018 végén 95,3 százalék volt. Tavaly az ivóvízvezeték-hálózat 248 kilométerrel, a bekapcsolt lakások száma pedig mintegy 18 ezerrel nőtt.
hirdetés
A kiadvány szerint a települések több mint kétharmada csatornázott. A legalább 100 méter hosszú szennyvízelvezető hálózattal rendelkező települések száma a 2000. évi 854-ről 2018-ban mintegy 2,5-szeresére, 2101-re emelkedett. Ez 2010-hez képest (1741 település) mintegy 21 százalékos növekedést jelent.
hirdetés
Az 1054 közüzemi szennyvízelvezető rendszerrel egyáltalán nem rendelkező község közül 887 település 2018. év végi népességszáma nem érte el az 1000 főt. Baranya 206, Somogy 120, Borsod-Abaúj-Zemplén 102, Vas 95, Zala 91 és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 75 – zömében kis lélekszámú – településén hiányzott a csatornahálózat. A KSH szerint ezek többnyire olyan területeken vannak, ahol nem megoldható a csatornahálózat gazdaságos üzemeltetése. Ezért egyedi szennyvízkezelő létesítmények alkalmazása jelenthet megoldást.
A szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma 2017 és 2018 között mintegy 37 ezerrel 3 millió 654 ezerre (82 százalékos arány) nőtt. Tovább csökkentve a vízhálózatba bekötött lakások számához viszonyított lemaradást.
A közműves csatornázással rendelkező lakások aránya – a 2000-es állapothoz hasonlóan – 2018 végén is Bács-Kiskun, Tolna, Békés, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben volt a legalacsonyabb (73 százalék alatti). A legrosszabb helyzetben lévő Bács-Kiskun megyében a lakások 66 százaléka csatornázott. A fővárosban a peremkerületek egyes részei, több mint 39 ezer lakás (a budapesti lakásállomány 4,3 százaléka) nem volt bekötve a csatornahálózatba tavaly év végén.
Az úgynevezett másodlagos közműolló fokozatosan zárul. Ez a közműves vízellátásba és a szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége. 2000-ben 41,1, 2010-ben 22,6 és 2018-ban pedig 13,3 százalékpont volt.
A közcsatornán elvezetett szennyvíz csaknem teljes egészében tisztításra került a KSH kiadványa szerint. A közcsatornán elvezetett szennyvizek tartalmazzák az intézményi, az ipari, a saját kutas vízellátásból és az egyéb szennyvízkibocsátásokból származó szennyvizeket. Valamint az egyesített szennyvízelvezető rendszereken elvezetett csapadékvíz mennyiségét is.
Tavaly a közüzemi szennyvízvezetékeken összegyűjtött szennyvizeknek országosan már csak 1,9 százaléka (10,9 millió köbméter), míg 2000-ben 9,7 százaléka (51,3 millió köbméter), 2017-ben 2,7 százaléka (14,8 millió köbméter) került kezelés nélkül, tisztítatlanul a befogadókba, főként a felszíni vizekbe – írja az MTI.
