Így foglalkoztathatók a rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülő személyek

rehabilitációs, emelkedik Illusztráció: Pixabay.com

A megváltozott munkaképességű (rehabilitációs, és rokkantsági ellátásban részesülő) személyek ellátásaira jogosultság egyik alapvető feltétele, hogy a kérelmező az ellátás megállapításakor nem végezhet keresőtevékenységet. A szabály megszegése az ellátás megszüntetésével jár. Továbbá visszafizetési kötelezettséget von maga után.

hirdetés

A rehabilitációs ellátásban részesülő személyek együttműködésre kötelezettek. Ennek értelmében az ellátást megállapító határozat átvételét követő 10 napon belül kötelesek felkeresni a rehabilitációs hatóságot. Amennyiben az érintettek az ellátás megállapítását követően munkát vállalnak, úgy a keresőtevékenység megkezdését és megszűnését is kötelesek bejelenteni a hatóságnál, és a munkaszerződésüket is be kell mutatniuk.

hirdetés

Az ellátások melletti munkavégzésre vonatkozó szabályok egységesek, a munkaidő nincs korlátozva. Ugyanakkor mind a rehabilitációs, mind pedig a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat. Illetve a jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát, idén 223 500 forintot. Egyéni és társas vállalkozók esetén a garantált bérminimum másfélszerese, 292 500 forint jelenti a felső korlátot. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőknek 10 napon belül kell bejelenteniük a kereseti korlát elérését.

hirdetés

Fontos tudni, hogy a foglalkoztatót megilleti a szociális hozzájárulási adó, és a szakképzési hozzájárulási kedvezmény is. Idén januártól megszűnt a rehabilitációs kártya, ezért a munkára jelentkezéskor elegendő a komplex bizottsági összefoglaló szakvéleményt, vagy az ellátást megállapító határozatot bemutatni a munkaadónak – írja a bekesijarasok.hu.

hirdetés