Az utóbbi évek intézkedéseinek köszönhetően nemzetközileg is versenyképes tudásra tehetnek szert a felsőoktatási intézményeinkben tanuló diákok – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter keddi évindító sajtótájékoztatóján Budapesten.

Hangsúlyozta, segíteni szeretnének, hogy a diákok kibontakoztassák tehetségüket, megtalálják személyes útjukat a munka világához. Majd hasznos tagjai legyenek a magyar társadalomnak, a magyar gazdaságnak vagy éppen a magyar tudománynak – húzta alá a miniszter. Magyarország az EU-n belül mérsékelt innovátornak számít az Európai Bizottság értékelése szerint. Ugyanakkor 2018-ban kétszer annyit költött kutatás-fejlesztésre, mint 2010-ben – hangsúlyozta a miniszter. Idén 25 százalékkal, 32 milliárd forinttal többet költ a kormány innovációra, mint 2018-ban.

Palkovics László elmondta: elkezdődött az innovációt támogató intézményrendszer átalakítása, a lehetséges pályázók támogatása a kijelölt intézmények feladata. Tavaly 85 milliárd forint támogatásról hoztak döntést, amit jelentős összegnek nevezett. Hangsúlyozta, hogy új innovációs korszak kezdődött a magyar gazdaságban, a kutatásban és a felsőoktatásban is.

Kitért arra: létrejött a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács 2020-tól, a miniszterelnöknek felelős testületként. Az első ülését február közepén tartják, ahol a nemzeti innovációs stratégia elfogadásáról is tárgyalnak majd. A pályázati forrásoknak is új struktúrát vezettek be. Minden pályázati forrás egy kézbe kerül, ennek kezelője a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. Létrejött az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat a Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet Hálózat mellett. Kiemelte: molekuláris kutatóintézetet és molekuláris biológiai kutatóintézetet is létesítettek.

Palkovics László kitért arra is, hogy az egyetemek jelentik az innovációs ökoszisztéma bázisát, a kompetenciaközpont pályázatokon több egyetem nyert. Az innovációs tárca a kutatás-fejlesztésre szánt többletforrások hatékony hasznosulása érdekében egyetemközpontú innovációs ökoszisztémák kialakításán dolgozik. Az ökoszisztéma fontos eleme a science-park koncepció, hat vidéki park kialakítása zajlik, Budapesten kettő ilyen létesítmény lesz. Az egyetemek fenntartói modelljét is átalakították a versenyképességük növelése érdekében, amire a Budapesti Corvinus Egyetem a példa, a jogszabályi környezet kialakult, mára pozitív eredmények vannak. Hasonló modellt több más egyetemen is terveznek bevezetni, ami az osztrák finanszírozási formával egyezik meg – mondta.

Szólt arról is, hogy egy kutatóhálózat vagy felsőoktatási rendszer sem önmagában létezik, ezért ezek nemzetközivé tétele komoly feladat. Most öt magyar egyetemen zajlik egy pilot program ennek érdekében. Neves nemzetközi egyetemekkel is tárgyalnak magyarországi intézmény-tanszék létrehozásáról, jelenleg egy kínai egyetemmel. Fontosnak nevezte az Andrássy Egyetem továbbfejlesztését, oktatási portfóliójának szélesítését. Az európai közösség eltökélt a kutatás-fejlesztés erősítésére – jelezte.

A miniszter értékelése szerint 2019-ben előzetes adatok alapján 4,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami az uniós országok közötti egyik legnagyobb. Az iparon belüli high-tech részaránya mintegy 70 százalékos, a gazdasági teljesítmény részben ennek köszönhető. A kormány azon dolgozik, hogy Magyarország a 21. század nyertese legyen, amihez elengedhetetlen a gazdasági fejlődés, melynek motorja az innováció – írja az MTI.