A foglalkoztató sokat kockáztat, ha munkavállalóját katásként alkalmazza – nyilatkozta az MTI-nek Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára annak kapcsán, hogy a héten megtartott negyedik Adótanácskozás fókuszában a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) állt. A résztvevők jelezték, hogy a kata népszerűsége mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll.
Izer Norbert hozzátette: az adótörvények módosításakor fontos a szakmai konzultáció. Az Adótanácskozás az a szakmai fórum, amely már 2018 óta folyamatosan segíti ebben a Pénzügyminisztériumot. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szűkíteni kell a jogszabálysértők mozgásterét – mondta Izer Norbert. Az Adótanácskozás szerepe az adójogszabályok kialakításakor mára megkérdőjelezhetetlenné vált – jelentette ki az államtitkár. A nemzetközi adózás versenyképes szabályainak kialakításában, az adó-adminisztráció csökkentésében, az elektronikus adóhivatali szolgáltatások leghatékonyabb módozatainak kialakításában segítette a pénzügyi tárcát a grémium – tette hozzá.
A legutóbbi Adótanácskozás fókuszában az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legnagyobb megtakarítást biztosító adófajtája, a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) állt. Jelenleg a kata a legnépszerűbb adófajta. A legegyszerűbb adózási módot választók száma március elejére átlépte a 391 ezret. Az Adótanácskozás résztvevői jelezték, hogy a nagy népszerűség mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll – idézte fel az elhangzottakat Izer Norbert. A tanácskozáson elhangzott, hogy azok a cégek, amelyek – kijátszva a szabályokat – katásokat vesznek fel dolgozni, olyan versenyelőnyre tesznek szert, amit lehetetlen kigazdálkodni. Ahol korábban száz munkavállaló volt az irodában, most száz katás ül. Az adószakma szerint, amikor már a munkaerő-közvetítők is katás konstrukciókat dobnak a piacra, akkor lépni kell – közölte.
A NAV tavaly mintegy 2200 ellenőrzést, illetve támogató eljárást indított. A katások esetleges foglalkoztatotti jogviszonyának kiemelt ellenőrzése 2020-ban is folytatódik. Ráadásul ez idén nem érheti meglepetésszerűen az adózókat. Az adóhivatal éppen az elmúlt héten tette közzé a 2020-as ellenőrzési tájékoztatóját. Ebben rögzítette, hogy a revizorok kiemelten vizsgálják a katások esetében a bújtatott foglalkoztatást – közölte az államtitkár.
Az ellenőrzési darabszám növelése és szigorítása a résztvevők szerint is jó válasz lehet. Időszerű és szükséges lépés. Felmerült az is, hogy ne a katás kisvállalkozót, hanem az őt alkalmazó céget keressék fel inkább a revizorok. A résztvevők megjegyezték, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) nagyon erős eszközei vannak a hatékony, szigorú ellenőrzések lefolytatásához. Ezt segítheti a magas szintű kockázatelemzés és a digitalizált revízió is.
Izer Norbert elmondta, hogy a foglalkoztató sokat kockáztat, ha munkavállalóját katásként alkalmazza. A jogviszony átminősítésekor ugyanis a magánszemély, azaz a katás vállalkozás csak az elmaradt 15 százalékos mértékű szja megfizetésére kötelezhető. De az ezzel összefüggésben megállapított adóbírságot, késedelmi pótlékot a munkáltató köteles megfizetni. A magánszemélyt terhelő le nem vont járulék esetében pedig az adóbírságon és a késedelmi pótlékon felül az adóhiány megfizetésére is a munkáltató köteles. Ezek mellett a meg nem fizetett szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos jogkövetkezményekkel (adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék) is számolnia kell a foglalkoztatónak.
A héten tartott Adótanácskozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az elhangzottakat összegzi a szaktárca – hangsúlyozta Izer Norbert. A legnagyobb ügyfélkörrel és tapasztalattal bíró adótanácsadó cégek, szervezetek, illetve a kis- és középvállalkozásokat képviselő könyvelők szaktudása és tapasztalata nagy segítséget jelent majd a kata szabályainak áttekintésekor – jegyezte meg az államtitkár – írja az MTI.
