Az elmúlt hét csapadékos időjárása következtében jelentős mennyiségű terhelés érte a Körösök romániai hegyvidéki vízgyűjtőjét. Több állomáson is meghaladja a júniusi csapadékösszeg a 200 mm-t (Felváca 215,6 mm, Vasaskőfalva 283,8 mm). Az előző 24 órában a Sebes-Körös és a Berettyó vízgyűjtőjén hullott nagyobb mennyiségű eső (Élesd 38,2 mm, Margitta 42,5 mm).
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén az átlagosnál már most több eső esett, mint a megelőző 20 év azonos időszakában. A csapadék főleg a KÖVIZIG északi-északkeleti részét érintette, ahol az ecsegfalvi mérőállomás egyúttal a legmagasabb értéket is szolgáltatta, emellett jelentős mennyiség hullott Nagytóti és Mezőgyán térségében, de komolyabb mennyiség jutott az igazgatóság délnyugati-nyugati részére is, ahol Csorvás és Szarvas-Kákafok állomásokon esett nagy mennyiségű eső. Utóbbi esetében előfordult, hogy három egymást követő napon is 20 mm feletti mennyiség keletkezett. A területi eloszlás ennek megfelelően nem nevezhető egyenletesnek, habár mindhárom szakaszmérnökségen az eddigieket tekintve csapadéktöbblet tapasztalható.
Rendkívüli összegekről lehet beszámolni, ami az egy nap alatt lehullott mennyiséget érinti. Ezek közül a legmagasabb értéket Nagytóti állomás szolgáltatta, ahol június 14-én 89,5 mm eső esett, ezzel nemcsak a hónap, de a 2020-as év eddigi legmagasabb értékét produkálta.
További jelentős érték keletkezett Békés-Vizesfás állomáson szintén június 14-én 63,6 mm-el, Csorváson ugyancsak június 14-én 57,0 mm-el, Ecsegfalván június 8-án 53,4 mm-el, Méhkeréken június 17-én 51,9 mm-el, Békéscsaba-Veszely állomáson június 14-én 48,3 mm-el, Fazekaszugban június 10-én 45,3 mm-el és a Békési duzzasztónál június 17-én 40,6 mm-el. Június 18-án a legmagasabb értéket Körösszakál állomás produkálta 44,5 mm-el. A Gyulavári mérőállomásnál június 21-én 52,7 mm hullott, de ezen a napon több jelentős érték is született: Gyulai duzzasztónál 49,1 mm-t mértek, Eleken 49,0 mm esett, de kiemelkedő érték esett 38,7 mm-el Gyula-Itceér és Sarkad-Sitka állomásokon, valamint Gyula-központ (KÖVIZIG-épület) állomáson 37,2 mm-el.
Hidrológia
A fent említett csapadék árhullámokat indított el a Fehér-és Fekete Körösön egyaránt. A Fekete-Körös felső szakaszán a kialakult árhullám I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet meghaladva vonult le. A folyó magyarországi szakaszán árvízvédelmi készültséget megközelítő vízállások nem alakultak ki az árhullámból.
A Fehér-Körös felső szakaszán a csapadék hatására III. fokú készültségi szint mellett következett be a tetőzés, az árhullám a folyó romániai szakaszán végig I. fokú készültségi szintet meghaladva vonul le. A Fehér-Körös teljes magyarországi szakaszán készültségi szint alatt alakulnak a vízállások.
A sebes-körösi tározókból előürítési célból folyamatos vízeresztés történik, Körösszakálnál ma reggel 87,9 m3/s volt a folyó vízhozama.
A Kettős-és Hármas-Körösön készültségi szintet meghaladó vízállások kialakulása nem várható.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint holnap estig a Körös-vidéken területi átlagban mintegy 12 mm csapadék várható.
Belvízvédelem
Az elmúlt időszak csapadékos időjárásának köszönhetően jelenleg az igazgatóság 8 belvízvédelmi szakaszán van készültség érvényben.
I. fokú a belvízvédelmi készültség: a 12.01. Réhelyi, a 12.03. Gyomai, a 12.04. Holt-Sebes-Körösi, a 12.06. sz. Hosszúfoki, a 12.09. sz. Mezőberényi és a 12.10. Dögös-Kákafoki belvízvédelmi szakaszokon.
II. fokú a belvízvédelmi készültség: a 12.05. Kettős-Körös jobb parti és a 12.08. sz. Élővíz-csatornai belvízvédelmi szakaszokon.
Jelenleg összesen 22 szivattyútelep (ebből 5 folyamatos üzemben) üzemel igazgatóságunk területén. 2020. június 21-én az átemelt víz mennyisége 807 ezer m3 volt. A periódus kezdete óta (2020. 06. 09.) összesen 5 190 ezer m3 vizet emelt át a KÖVIZIG.
A bel- és külterületek belvíz-mentesítése érdekében több közbenső átemelő – nagyobbrészt automata telep – üzemel. A tájékoztató elején leírt hidrometeorológiai körülmények miatt a folyókon árhullámok vonulnak le, ennek következtében megszűnt a belvizek folyókba történő gravitációs levezetési lehetősége, ezért az érkező vizeket a szivattyútelepek emelik a folyókba. Ahol szükséges a 24 órás folyamatos üzem, ott a védekezés II. fokú készültség keretében történik.
Kapcsolódó tartalom:
