Az elmúlt hét csapadékos időjárása következtében jelentős mennyiségű terhelés érte a Körösök romániai hegyvidéki vízgyűjtőjét. Több állomáson is meghaladja a júniusi csapadékösszeg a 200 mm-t (Felváca 215,6 mm, Vasaskőfalva 283,8 mm). Az előző 24 órában a Sebes-Körös és a Berettyó vízgyűjtőjén hullott nagyobb mennyiségű eső (Élesd 38,2 mm, Margitta 42,5 mm).
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén az átlagosnál már most több eső esett, mint a megelőző 20 év azonos időszakában. A csapadék főleg a KÖVIZIG északi-északkeleti részét érintette, ahol az ecsegfalvi mérőállomás egyúttal a legmagasabb értéket is szolgáltatta, emellett jelentős mennyiség hullott Nagytóti és Mezőgyán térségében, de komolyabb mennyiség jutott az igazgatóság délnyugati-nyugati részére is, ahol Csorvás és Szarvas-Kákafok állomásokon esett nagy mennyiségű eső. Utóbbi esetében előfordult, hogy három egymást követő napon is 20 mm feletti mennyiség keletkezett. A területi eloszlás ennek megfelelően nem nevezhető egyenletesnek, habár mindhárom szakaszmérnökségen az eddigieket tekintve csapadéktöbblet tapasztalható.
Ez is érdekelheti
Drogteszten bukott meg több férfi Békésben
Rendkívüli összegekről lehet beszámolni, ami az egy nap alatt lehullott mennyiséget érinti. Ezek közül a legmagasabb értéket Nagytóti állomás szolgáltatta, ahol június 14-én 89,5 mm eső esett, ezzel nemcsak a hónap, de a 2020-as év eddigi legmagasabb értékét produkálta.
További jelentős érték keletkezett Békés-Vizesfás állomáson szintén június 14-én 63,6 mm-el, Csorváson ugyancsak június 14-én 57,0 mm-el, Ecsegfalván június 8-án 53,4 mm-el, Méhkeréken június 17-én 51,9 mm-el, Békéscsaba-Veszely állomáson június 14-én 48,3 mm-el, Fazekaszugban június 10-én 45,3 mm-el és a Békési duzzasztónál június 17-én 40,6 mm-el. Június 18-án a legmagasabb értéket Körösszakál állomás produkálta 44,5 mm-el. A Gyulavári mérőállomásnál június 21-én 52,7 mm hullott, de ezen a napon több jelentős érték is született: Gyulai duzzasztónál 49,1 mm-t mértek, Eleken 49,0 mm esett, de kiemelkedő érték esett 38,7 mm-el Gyula-Itceér és Sarkad-Sitka állomásokon, valamint Gyula-központ (KÖVIZIG-épület) állomáson 37,2 mm-el.
Hidrológia
A fent említett csapadék árhullámokat indított el a Fehér-és Fekete Körösön egyaránt. A Fekete-Körös felső szakaszán a kialakult árhullám I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet meghaladva vonult le. A folyó magyarországi szakaszán árvízvédelmi készültséget megközelítő vízállások nem alakultak ki az árhullámból.
A Fehér-Körös felső szakaszán a csapadék hatására III. fokú készültségi szint mellett következett be a tetőzés, az árhullám a folyó romániai szakaszán végig I. fokú készültségi szintet meghaladva vonul le. A Fehér-Körös teljes magyarországi szakaszán készültségi szint alatt alakulnak a vízállások.
A sebes-körösi tározókból előürítési célból folyamatos vízeresztés történik, Körösszakálnál ma reggel 87,9 m3/s volt a folyó vízhozama.
A Kettős-és Hármas-Körösön készültségi szintet meghaladó vízállások kialakulása nem várható.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint holnap estig a Körös-vidéken területi átlagban mintegy 12 mm csapadék várható.
Belvízvédelem
Az elmúlt időszak csapadékos időjárásának köszönhetően jelenleg az igazgatóság 8 belvízvédelmi szakaszán van készültség érvényben.
I. fokú a belvízvédelmi készültség: a 12.01. Réhelyi, a 12.03. Gyomai, a 12.04. Holt-Sebes-Körösi, a 12.06. sz. Hosszúfoki, a 12.09. sz. Mezőberényi és a 12.10. Dögös-Kákafoki belvízvédelmi szakaszokon.
II. fokú a belvízvédelmi készültség: a 12.05. Kettős-Körös jobb parti és a 12.08. sz. Élővíz-csatornai belvízvédelmi szakaszokon.
Jelenleg összesen 22 szivattyútelep (ebből 5 folyamatos üzemben) üzemel igazgatóságunk területén. 2020. június 21-én az átemelt víz mennyisége 807 ezer m3 volt. A periódus kezdete óta (2020. 06. 09.) összesen 5 190 ezer m3 vizet emelt át a KÖVIZIG.
A bel- és külterületek belvíz-mentesítése érdekében több közbenső átemelő – nagyobbrészt automata telep – üzemel. A tájékoztató elején leírt hidrometeorológiai körülmények miatt a folyókon árhullámok vonulnak le, ennek következtében megszűnt a belvizek folyókba történő gravitációs levezetési lehetősége, ezért az érkező vizeket a szivattyútelepek emelik a folyókba. Ahol szükséges a 24 órás folyamatos üzem, ott a védekezés II. fokú készültség keretében történik.
Kapcsolódó tartalom:
