A legutóbbi, nagyjából 16 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett jégkorszak óta fennmaradt tengeri moszatokat fedeztek fel a kutatók Skócia, Írország és Franciaország partjainál.

A skóciai Heriot-Watt Egyetem orkney-i campusának szakértői a sárgásmoszatok törzsébe tartozó Laminaria digitata nevű faj genetikai összetételét vizsgálták az Észak-Atlanti-óceán 14 területéről begyűjtött minták révén – írja a BBC egy fikológiai (moszattudományi) folyóiratban megjelent kutatást idézve. A portugál, spanyol és skót szakemberekből álló kutatócsoport három genetikai klasztert azonosított. Egyet a Kanada és az Egyesült Államok keleti partvonala mentén. Egy másikat Közép- és Észak-Európában, valamint egy harmadik populációt Bretagne környékén. A szakemberek szerint ezeknek a populációknak „drasztikus változásokat” átvészelve sikerült fennmaradniuk.

„A Skóciában és Írországban előforduló Laminaria digitata sokkal közelebbi rokonságban áll az északi sarkkörön belüli kanadai területek populációival, mint a bretagne-i klaszterrel” – mondta Andrew Want ökológus. Ő az észak-skóciai Kirkwall-öböl területéről gyűjtött be mintákat. Aggasztó módon azonban ez az egyedi bretagne-i génkészlet várhatóan eltűnik az üvegházhatású gázok kibocsátásának következtében. Ez újabb bizonyíték a biológiai sokféleség hanyatlására a gyorsan változó tengeri hőmérséklet miatt.

Want szerint ahogy a jégtakarók visszahúzódtak Észak-Európa partjairól a legutóbbi jégkorszak végén, a Laminaria digitata földrajzi elterjedtsége megváltozott. A faj megvetette a lábát az Atlanti-óceán északabbra fekvő területein. „A tengeri moszatoknak kulcsszerepük van az Atlanti-óceánban. Ezért fontos megérteni, hogy az idők folyamán mi befolyásolja az elterjedésüket és a túlélésüket. Illetve, hogy mennyire érzékenyek a környezeti változásokra” – jegyezte meg a szakértő.

„A tanulmányunk megmutatja, hogy a tengeri organizmusok miként alkalmazkodnak a változó éghajlathoz azáltal, hogy a sarkok felé vándorolnak, sőt keresztül az Atlanti-óceánon, amikor a környezeti feltételek kedvezőek” – mondta Joao Neiva, a portugál Tengertudományi Intézet munkatársa. A kutatók a European Journal of Phycology című folyóiratban publikálták az eredményeiket – írja az MTI.