Mind megyei, mind országos szinten egyre több gyermek kerül olyan helyzetbe, hogy nevelőszülő gondoskodására van szüksége. Ezért a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató is folyamatosan keresi a hivatás iránt érdeklődőket.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az állami gondoskodásban lévő gyermekek ma már nem a nagy létszámú intézményekben élnek, hanem családiasabb légkörbe, nevelőszülőkhöz kerülnek – kezdte Bulla Erika, a szolgáltató Békés megyei területi igazgatója. Jelenleg közel 23 ezer gyermek él gyermekvédelmi gondoskodásban Magyarországon, róluk állami, civil és egyházi fenntartású szolgáltatók gondoskodnak. A Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató országos hatókörű intézmény, amely kilenc éve látja el feladatát. Ma már nyolc megyében több mint 5000 férőhelyen – köztük Békés megyében – gondoz családból kiemelt gyermekeket és fiatalokat.

A gyermekvédelmet jelenleg a szeretetteljes befogadó közösségek, a gyermekközpontú szemlélet jellemzi – ami jobban szolgálja a gyermekek érdekeit. Az elhelyezésnél például fontos szempont, hogy a testvérek, illetve a testvérsorok egy helyre kerüljenek. – Ezért is szükséges, hogy bővüljön a férőhelyszámunk, több nevelőszülőnk legyen. A rendszerünkbe folyamatos a beáramlás, mert sajnos mindig vannak olyan esetek, amikor a szülők veszélyeztető, elhanyagoló életmódja, vagy esetleg önhibájukon kívüli okok miatt a hatóság kénytelen kiemelni a gyermeket a vér szerinti családjából. Mi szeretnénk minden hozzánk kerülő gyermeknek a lehető legjobb körülményeket biztosítani, és ehhez keresünk elhivatott nevelőszülőket – fogalmazott Bulla Erika.

Több kitétele van annak, hogy ki lehet nevelőszülő. Fontos, hogy a jelentkező már betöltse a 24. életévét, büntetlen előéletű legyen. Személyisége, egészségügyi állapota és körülményei alkalmasak legyenek arra, hogy a nála elhelyezett gyermekeknek biztosítani tudja a megfelelő gondoskodást.

A szolgáltató Békés megyei területi igazgatója elmesélte, hogy egy nevelőszülői családban ugyanúgy zajlik az élet, mint bármilyen családban. – Fontos, hogy a gyerekek megtapasztalják ezt a családi életet. Viszont a fő cél az, hogy a gyermek sorsa valahogyan rendeződjön: akár a saját szüleihez kerüljön vissza, ha életkörülményeik rendeződnek, akár induljon el az örökbefogadás előkészítése. Tehát egy nevelőszülő alapvetően átmeneti segítséget nyújt egy nehéz helyzetbe került, családját vesztett gyermeknek – magyarázta a szakember.

Ha valaki úgy érzi, hogy szeretne és képes gondoskodni a családjából kiemelt gyermekekről, és a házastársa, családja is támogatja az elhatározását, akkor egy önéletrajz és motivációs levél elküldésével jelentkezhet. Ezt követi egy kötetlen beszélgetés, majd környezettanulmány készül és egy pszichológiai, valamint egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a jelentkezők. Egy szakmai csoport dönt végül a jelentkező alkalmasságáról. Ha pozitív döntés születik, 60 órás tanfolyamon kell részt vennie a leendő nevelőszülőknek.

Bulla Erika azt is elmondta, nevelőszülőnek lenni ma már valódi hivatás, foglalkoztatási jogviszony lett 2014-ben. Lehetővé teszi a társadalombiztosítási ellátást és beszámításra kerül a nyugdíjnál is. Valamint 2020. január elsejétől a nevelőszülőnél elhelyezett két év alatti gyermekek után GYED vehető igénybe.

A teljes interjú itt meghallgatható: