Szeles időjárás jellemezte az idei, szombaton végetérő tavi viharjelzési szezont. Az áprilistól október végéig tartó időszakban nyolcan fulladtak a Balatonba.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság közös, az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztettek: a balatoni, a Velencei-tavi és a Tisza-tavi vihar-előrejelző szolgálat április 1-től október 31-ig üzemel.
A viharjelző szolgáltatás meteorológiai kiszolgálásáért az Országos Meteorológiai Szolgálat, üzemeltetéséért az OKF felel. A meteorológiai szolgálat azt írta: az idei viharjelzési szezont átlagosan szeles időjárás jellemezte. Hat alkalommal érte el erős vihar a Balatont. Májusban, júniusban, augusztusban és októberben egy, júliusban két napon regisztráltak a műszerek 90 kilométer/órát elérő vagy meghaladó szélsebességet. A szezon legerősebb vihara június 29-én érte el a tavat, amikor egy zivataros hidegfront átvonulásakor Balatonmáriánál 97,9 kilométer/órás szélsebességet mértek.
Az idei szezonban a Balatonnál 1799-1855 órát tett ki az elrendelt viharjelzés, ami több, mint tavaly. A másodfokú viharjelzések fenntartási ideje a Balatonnál a teljes időszak több mint 12 százalékát, a Velencei-tónál csaknem 7 százalékát tették ki. A Velencei-tó esetében ez mindössze 349 órát jelentett a 7 hónap alatt.
Kitértek arra is, hogy a nyár kissé hűvösebben alakult, mint az elmúlt három évben. A nyár legmelegebb napja július tizedike volt, amikor Balatonbogláron 35 Celsius-fokot, Siófokon 34,9 fokot, Fonyódon pedig 34,6 fokot mértek. A nyári félév csapadékösszege a Balaton térségében átlagosan 300 milliméter körül alakult, ami kicsivel a sokévi átlag alatti érték. Az áprilisi aszályhelyzetet egy gyengén csapadékos május követte, amikor az átlagos mennyiség mintegy 50 százaléka hullott le. A nyár késve, de meghozta a várt csapadékot. Augusztusban például többfelé hullott 90 milliméter vagy annál is több csapadék. Keszthely térségében a 150 millimétert is meghaladta a havi csapadékösszeg, ami a sokéves átlag több mint kétszerese.
Az OKF azt írta: a Balaton körül 31, a Velencei-tónál 4, míg a Tisza-tónál 5 viharjelző-állomás működik, ezek mellett a Balatonnál több mobil fényjelző egységet üzemeltetnek. Kiemelték, hogy a katasztrófavédelem egy Európai Uniós projekt keretében 1 milliárd forintból fejlesztette a balatoni régió biztonságát szolgáló viharjelzőrendszert és a térség mentését szolgáló eszközparkot. A fejlesztés részeként tizennyolc új és két felújított tűzoltójárművel, valamint búvár- és jégről mentési eszközökkel bővült a Balaton környéki tűzoltóságok eszközparkja.
A projektnek köszönhetően tizennégy viharjelző állomás újult meg, így már minden Balaton-parti lámpa korszerű és energiatakarékos LED fényjelzéssel működik. Új parti viharjelző állomás létesült Balatonszepezden, Balatonedericsen, Fenékpusztán, Balatonszárszón és Tihanyban, ezeknek köszönhetően jobb a lefedettség, több helyről látható a viharjelzés. Siófokon, Szigligeten és Keszthelyen vízre telepített „viharjelző okoslámpa” készült, ezek révén még láthatóbbá vált a viharjelzés. A Balaton parti strandokon, táborokban, kikötőkben pedig összesen kétszáz tájékoztató táblát is kitettek a viharjelzési fokozatokról és a viharjelző végpontokról – közölte az OKF.
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság azt írta: a viharjelzési szezonban 487 fürdőzőt, illetve a vízen közlekedőt mentettek ki, ami az átlagosnál jóval magasabb tendenciát mutat. Április 1. és október 31. között 8 ember fulladt a Balatonba. Halálos kimenetelű vízi közlekedési baleset nem történt a Balatonon. A folyamatos vízirendészeti jelenlét egész nyáron biztosított volt. Elsősorban nem a fürdőzők, hanem a szörfösök, vitorlázók és egyéb vízi járműveket használók körében volt szükség rendőri intézkedésre, mentésre – közölte a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság.
MTI
