Gépkocsik átírásával trükközött egy 48 éves büntetett előéletű békéscsabai nő és társa, egy 65 éves, szintén büntetett előéletű békéscsabai férfi, valamint további 8 bűntársuk. A csoport ellen a Békéscsabai Járási Ügyészség 315 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat.

A 48 éves nő és a 65 éves férfi legutóbb 2019-ben ugyanabban az ügyben éppen közokirat-hamisítás miatt álltak bíróság előtt. A férfi – a nő kérésére és közreműködésével – 2015 áprilisában egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapított. A céggel azonban valós gazdasági tevékenységet nem kívántak folytatni, így a cégjegyzékbe, mint közhiteles nyilvántartásba valótlan adatok kerültek bejegyzésre. A társaság létrehozásának célja az volt, hogy hozzásegítsék a gépkocsit vásárlókat az őket terhelő vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség kijátszásához.

Ennek érdekében a nő és a férfi a cég nevének felhasználásával ellenszolgáltatás fejében fiktív adásvételi szerződéseket készített. Ezek valótlan tartalma alapján a gazdasági társaság szerezte meg az érintett, mindösszesen 314 db gépkocsi tulajdonát, kihasználva azt a szabályt, hogy a gépjárműforgalmazással foglalkozó cégek mentesülnek a gépjárművek megvásárlással járó vagyonszerzési illeték megfizetése alól. A valóságban azonban a járművek a valódi vevők birtokába kerültek, akik azokat anélkül használhatták, hogy a megvásárlással járó illetéket meg kellett volna fizetniük.

A nő akként járt el, hogy a vele vagy családtagjaival kapcsolatba kerülő személyek gépkocsi-tulajdonszerzése érdekében egy kitöltetlen, biankó adásvételi szerződést előzetesen lepecsételt a cégbélyegzővel. Majd azt a fiktív ügyletről tudomással bíró férfi a gazdasági társaság bejegyzett képviselőjeként aláírta. Az üres szerződést a nő átadta a vásárlást lebonyolító valódi vevőnek, aki azt kitöltötte és a jóhiszemű eladóval aláíratta azt. Majd visszajuttatta a nő részére, aki benyújtotta a cég tulajdonjogának bejegyzése végett a kormányhivatalba. A nő a személygépkocsik valós tulajdonosait egy füzetbe jegyezte fel a keresztnév vagy becenév megjelölésével. Illetve a gépkocsi rendszámának és típusának a feljegyzésével. Továbbá a szerződéskötés időpontjának rögzítésével.

A megvásárolt gépkocsit a tényleges tulajdonos – vagy az érdekkörébe tartozó személy – használta. Annak későbbi eladásának szándéka esetén a nővel vette fel a kapcsolatot, aki ezt követően a fent írt módon ismét közreműködött a valótlan tartalmú adásvételi szerződésekelkészítésében. Közreműködéséért 10-30.000.-Ft-ot kapott a tényleges tulajdonosoktól. A járművek valós vevői közül a nyomozás során több személyt sikerült azonosítani. Nyolccal szemben vádemelésre került sor, néggyel szemben az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott.

A járási ügyészség vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság valamennyi terheltet halmazati büntetésül pénzbüntetésre ítélje, ezen felül a nőtől és a férfitól a bűncselekménnyel elért vagyoni előnyt vagyonelkobzás révén vonja el, illetőleg a cégvezetőként bejegyzett férfit határozott időre tiltsa el gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől, mint foglalkozástól. Az eljárás a Békéscsabai Járásbíróság előtt folytatódik – tájékoztatott a Békés Megyei Főügyészség.