Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba – hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.

Ovádi Péter elmondta, hogy eddig négy egyetértési pillér alakult ki a megbeszéléseken. Az egyik ilyen pillér az ivartalanítási program fontossága. Ennek folytatásáért helyben az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek segítséget kell nyújtani. A második pillérként említette, hogy a felelős állattatásról már óvodai, iskolai környezetben is beszélni kell a gyermekeknek. Lényeges, hogy helyes képük legyen róla. A harmadik, hogy az illegális szaporítók ellen fel kell venni a harcot. A telepeket fel kell számolni, mert a kóbor állomány nagy részben ezekről a telepekről kerül ki – folytatta.

hirdetés

Hozzátette, az egyik legfontosabb pillér a területen tapasztalt problémák hatékony megoldásában az állatvédelem gerincét alkotó civil szervezetek célzott támogatása. Ebben a személyi jövedelemadó felajánlható egy százaléka és a lakossági támogatások mellett az állami szerepvállalásnak továbbra is fontos szerepe van. A miniszteri biztos kitért arra is, hogy Székesfehérvár és Zalaegerszeg után Győr a harmadik olyan város, ahol országjárása keretében megbeszélést folytatott a helyi hatóságok, civil szervezetek és önkormányzatok képviselőivel.

Győr és térsége az állatvédelmet tekintve jól áll, felkészült csapat foglalkozik az állatvédelemmel a hatóság, a civil szervezetek és az önkormányzat részéről – fogalmazott. Nagy Péter, a győri Emberek az Állatokért Alapítvány menhely vezetője azt mondta, hogy az állatvédelemnek kezd rangja lenni a társadalomban. Az alapítvány menhelyén évente mintegy hatszáz állatot gondoznak, emellett csaknem háromszáz állat ivartalanításában segítenek – tájékoztatott az MTI és az Agrárminisztérium Sajtóiroda.