Elkezdett terjedni Németországban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) B.1.1.7 jelzésű, először Nagy-Britanniában azonosított, az eddigieknél fertőzőképesebb változata – mondta a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézetének vezetője pénteken a német fővárosban.
A legtekintélyesebb német járványügyi szakértők között számon tartott Christian Drosten egy kormányzati és közegészségügyi vezetőkkel közösen tartott tájékoztatón elmondta, hogy az első kutatások alapján a B.1.1.7 valószínűleg a karácsony előtti utazások időszakában jutott be az országba, és az utóbbi hetekben egyre inkább szétterjedt. Így már nem lehet azonosítani erősen fertőzött, vagy a B.1.1.7-től mentes területeket. Az új mutáció véletlenszerűen bukkan fel az ország különböző térségeiben, és elkezdtek kialakulni úgynevezett klaszterek, sűrűsödési pontok, helyi fertőzési láncolatok.
Ez is érdekelheti
Drogügyletből fenyegetés: egy 17 éves fiú és társai rendőrségi őrizetbenNem tudni még teljesen pontosan, hogy az új vírusváltozat mennyivel fertőzőképesebb az eddigi domináns változatoknál. Az első brit elemzések arról szóltak, hogy 50-70 százalékkal magasabb lehet az úgynevezett reprodukciós aránya (R), amely megmutatja, hogy egy-egy fertőzött átlagosan mennyi embernek adja tovább a kórokozót.
Az újabb, szélesebb adatbázison nyugvó kutatások más eredményre jutottak, ezek alapján 22 és 35 százalék körüli mértékben emelkedik a SARS-CoV-2 R értéke az új mutáció révén a korábbi domináns változatokhoz viszonyítva. Ez nem azt jelenti, hogy kevésbé kell komolyan venni B.1.1.7-es mutációt. Éppen ellenkezőleg, az új kutatási adatok már nem előzetes vizsgálati eredmények, hanem „sajnos tények”, azt jelzik, hogy egy „garantáltan gyorsabban terjedő vírus” ellen kell védekezni – fejtette ki Christian Drosten.
Hangsúlyozta: mivel a vírus új változatának terjedése éppen csak elkezdődött és egyelőre észre lehet venni a sűrűsödési pontokat, még meg lehet akadályozni, hogy lendületet vegyen és egy harmadik járványhullám kialakulásához vezessen. Ehhez azonban következetesen be kell tartani a fertőzésveszéllyel járó érintkezések számának csökkentését szolgáló korlátozásokat, a társadalmi és gazdasági élet legtöbb területét befagyasztó, február közepéig elrendelt országos zárlatot.
A Charité intézetvezetőjét kérdezték egy pénteken a Der Spiegel című hírmagazinban megjelent interjúról is, amelyben azt mondta, hogy a zárlat után, tavasszal vagy nyáron akár százezerre is emelkedhet a naponta azonosított új fertőződések száma. Christian Drosten aláhúzta, hogy ez nagyon is lehetséges „forgatókönyv”, és megvalósulását csak úgy lehet elkerülni, hogy a zárlat végéig a lehető legnagyobb mértékben csökkentik az új fertőződések számát, a reprodukciós rátát pedig lehetőleg 0,7 alá szorítják.
Felidézte, hogy 2020 nyara viszonylag zavartalan volt Németországban, a napi új regisztrált fertőződések száma hetekig ezer körül, az R értéke 0,7 körül mozgott. Előtte viszont a fertőzéshullám kezdetén rendeltek el országos zárlatot, és így sikerült gyorsan a járvány felerősödését akadályozó szintre szorítani a mutatókat. Ez az elsőnél jóval erősebb második hullám és az új mutációk fenyegetésének közepette sokkal nehezebb feladat, ráadásul az úgynevezett rizikócsoportok – idősek, krónikus betegek, egészségügyi dolgozók – beoltásával csökkenhet a veszélyérzet, és így hatalmasra erősödhet a korlátozások lebontására irányuló gazdasági, társadalmi és politikai nyomás.
Ezért meglehet, hogy túl korán enyhül a szigor, aminek hatására rövid időn belül szinte elképzelhetetlenül magasra, legrosszabb esetben százezerre is emelkedhet az új fertőzések száma, megtelnek az intenzív osztályok, és ismét sokan meghalnak – mondta a virológus, rámutatva, hogy éppen ez történt tavaly nyáron Spanyolországban, ahol az sem segített, hogy jóval melegebb az éghajlat, mint Németországban. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) pénteki adatai szerint az utóbbi 24 órában 17 862 fertőződést szűrtek ki tesztekkel Németországban. Ez csaknem ötezerrel kevesebb az egy héttel korábbi 22 368-nál.
A SARS-CoV-2 okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben 859 halálesetet regisztráltak. Ez ugyancsak jelentős csökkenés az egy héttel korábbi 1113-hoz viszonyítva. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 106 262 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t, a járvány halálos áldozatainak száma pedig 50 642-re emelkedett. A Covid-19 miatt intenzív ellátásra szorulók száma az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) pénteki összesítése szerint egy nap alatt 19-cel, 4768-ra csökkent. Gépi lélegeztetésre 56 százalék – 2692 beteg – szorul. A DIVI kimutatása szerint országszerte 27 034 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 4133 ágy szabad.
MTI