Valószínűleg a globális klímaváltozás egyik hatása, hogy a hazai gyümölcsösökben is növekszik a tavaszi fagykárok gyakorisága, kockázata. Az utóbbi években sajnos szinte menetrendszerűen fordulnak elő ilyenkor durva lehűlések. Ezek a gyümölcsfajok közül legnagyobb mértékben a korai virágzásúakat károsítják.

Nem csak az alföldi termőtájakon, de a dombvidéki, nagyobb tengerszint feletti magasságuknál fogva viszonylag biztonságosabb területeken is károsodnak az ültetvények. A 2020-ban országosan komoly károkat okozó tavaszi időjárási helyzet idén megismétlődni látszik. A 2021. március 20. körüli napokban érkező mínuszok a virágzásra készülő, pirosbimbós állapot körüli fázisban érték a kajszibarack fákat, már ekkor is károsodtak a virágszervek.

Az április 4-től, Húsvéttól egy hétig Európa középső részére, a Kárpát-medencére is rátelepedő sarkvidéki, hideg légtömeg még érzékenyebb fenológiai fázisban (fejlettségi állapotban) érte az ültetvényeket. A mandula, kajszibarack és őszibarack ültetvények voltak ekkor a legérzékenyebb állapotban (virágzás vége, sziromhullás, v. sziromhullás utáni fázis). A hajnali lehűlések nagyon sok helyen meghaladták a fajok tűrőképességét.

A tavaszi fagyok elleni védekezés a termelők részéről igen nagy energiát és magas költségeket igénylő erőfeszítés. (Paraffin fagyvédelmi gyertyák, mobil fűtő-légkeveréses berendezések, füstölés.) Ezek a módszerek kb. -4 C-ig hatásosak és csak kisugárzási fagyok esetén. Fagyvédelmi öntözésre hazánkban, nagyobb ültetvényekben jellemzően nincs lehetőség. Az idei helyzetet nagyon megnehezítette, hogy a hideghullám tartama alatt napról napra ismétlődtek a hajnali fagyok, a károsodás mértéke összeadódott. Az általuk okozott termésveszteséget a kitettség időtartama, a fajták genetikailag meghatározott tűrőképessége, a növények kondíciója, a védekezés sikeressége befolyásolja – az ültetvényekben bekövetkezett károk pontos nagysága később, a tenyészidőszak előrehaladtával lesz látható.

A virágzási időszakban, vagy a körül érkező fagyok pusztítása gyakran nem feltűnő azonnal. A fák „szépen” virágoznak tovább, de a virágot felnyitva látható az elfeketedett, vagy elbarnult termő és bibe. Az okozott termésveszteség mértékét a károsodott virágok aránya határozza meg. Amely virágokat a fagyok életben hagynak, azoknak meg is kell termékenyülniük. A nappali hűvös időjárásban a házi méhek nem mozogtak, ilyenkor a poszméheknek és más természetes beporzó rovaroknak van nagy szerepe.

Nincsenek könnyű helyzetben termelőink. Az egyre nagyobb időjárási kihívások miatt sok minden felértékelődik. A fajok, fajták választásánál azok termésbiztonsága, stressz-tűrőképessége az elsődleges szempontok között kell legyen. Nagyon lényeges, hogy ehhez kapjanak a telepítők elegendő információt, módszeres vizsgálatokra alapozott adatot, amely segíti a választást a sok-sok fajtaújdonság között. A telepítésre tervezett táblák felmérése, a termőhelyi alkalmasság értékelése nemcsak egy formalitás, amelynek eleget kell tenni a pályázatos telepítéseknél, hanem, együtt a helyi termelői tapasztalatokkal, a viszonylag biztonságosabb termőhelyek kiválasztását hivatott segíteni. S az aktív fagyvédelem megoldása sem kerülhető ki ma már a beruházások tervezésénél az érzékenyebb kultúrák esetében.

A tavaszi fagyok rendszeres előfordulása felértékeli a magasabb termésbiztonságú gyümölcsfajokat s a termesztő berendezések alatt történő, legintenzívebb termesztéstechnológiákat is. Nagyon fontos, hogy gyümölcsös telepítése előtt tájékozódjunk a terület adottságairól, ebben nagy segítség a termőhelyi kataszterbe sorolás során végzett termőhelyi felmérés, amelyet helyszíni szemle és a talajvédelmi tervben található agrokémiai információk értékelésén alapul – tájékoztatott a hivatal.