Ezekben a napokban érkeznek vissza a kék vércsék a Körös-Maros Nemzeti Park tájaira. Az első csapatok már itt vannak, lassan megkezdik a költőhelyek elfoglalását.

hirdetés

A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül Kardoskút térségében, Cserebökényben és a Csanádi pusztákon költ a legtöbb kék vércse. Tavasszal általában több hullámban térnek vissza telelőhelyükről, és az elsők május közepén már a tojásokon ülnek.

hirdetés

Kardoskút térségében tíz költőtelepen 250 költőládát helyeztek ki az Igazgatóság munkatársai. Ezekben a ládákban minden évben többféle madárfaj (vörös vércse, csóka, erdei fülesbagoly, kék vércse) költ. Kék vércséből tavaly 118 pár nevelt fiókákat. Az elmúlt napokban már mindegyik telepen láttak visszatért példányokat, de még csak kisebb számban. A vonulás még tart, valószínűleg az egyes telepek között is lesznek átmozgások. Néhány pár azonban már elkezdte a fészekfoglalást.

Cserebökényben tavaly három nagy telepen 104 pár kék vércse költött. Egy részük már visszatért, elkezdték őrizni a költőterületet, belakják a ládákat. Néhány esetben már párzást is megfigyeltek. A Csanádi pusztákon április 20. tájékán jelentek meg a kék vércsék első példányai. Itt az elmúlt években általában mintegy 50 pár fészkelt a pusztaszéli fasorokra kihelyezett költőládákban. Mint ismeretes, a kék vércsék nem építenek saját fészket, hanem más madarak fészkét, vagy a kihelyezett költőládákat foglalják el.

A Körös-Maros Nemzeti Park északabbi tájain kevesebb kék vércse költ, mint a délebbi részterületeken. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon például évente 6-10 pár nevel fiókát, ők egyelőre még nem tértek vissza. A Kis-Sárréten a faj csak alkalmi fészkelőnek számít, idén eddig még nem kerültek szem elé. A Kígyósi-pusztán egyelőre szintén nem találkoztak velük, de várhatóan itt is hamarosan felbukkannak. A kék vércsék vonulása általában több héten át elhúzódik, és május közepéig befejeződik – számolt be a nemzeti park.