Egy ausztrál szakemberek vezette kutatócsoport feltérképezte egy ősi kutyafajta, az Afrikából származó basenji teljes genomját, amely segítheti a kutyák evolúciójának, háziasításának és a fajtákra jellemző betegségeknek a jobb megértését.
A kis termetű basenji, amelynek egyik sajátossága, hogy nem tud ugatni, ma is együtt él és vadászik néhány afrikai törzs tagjaival – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A BMC Genomics című folyóiratban publikált tanulmány szerint a kutyafajták családfájának törzsénél elhelyezkedő basenji genomja torzítatlan referenciaként fog szolgálni a különböző fajták jövőbeli összehasonlításakor.
A tanulmányt vezető Richard Edwards, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem munkatársa szerint a basenji genetikai térképe segíthet meghatározni a háziasítást és a későbbi tenyésztést kísérő genetikai változások idejét és irányát.
Kylie Cairns, az egyetem munkatársa szerint eredményeik segíthetik a kutyafajták kialakulásának, a háziasítás folyamatának és a betegségeknek a jobb megértését. A basenji genomja továbbá kulcsfontosságú viszonyítása alap lesz egyebek között a farkasok és dingók esetében.
„Nagyon sok ember nincs tisztában azzal, hogy a legtöbb kutyafajta az elmúlt 200-300 évben jelent meg” – mondta a szakember. Egy olyan ősi fajta, mint a basenji genomja bepillantást enged a korai tenyésztési folyamat fejlődésébe és abba, hogy az ember miként formálta a háziasított kutyákat az elmúlt néhány ezer évben. (MTI)
