Magyarországon jelentősen javultak az igen kis súllyal született gyermekek életesélyei. Annak érdekében, hogy a koraszülött babák teljes életet élhessenek, közel 10 milliárd forint áll rendelkezésre a várandósgondozás alatti prevenciótól kezdve a koraszülöttmentésen át az intenzív ellátásig.
Az utóbbi évtizedben 36 százalékkal javultak az újszülöttek túlélési esélyei, ami nemzetközi vonatkozásban is sikertörténetnek számít. Akárcsak a hazánkban tapasztalható családközpontú kórházi ellátás. Az utóbbi évtizedben összesen 21 koraszülött intenzív centrum újulhatott meg, így az intenzív koraszülött-ellátó rendszer országos lefedettségűvé vált. A szülészeti osztályok és a koraszülötteket ellátó részlegek korszerűsítésével minden térségben a legmagasabb színvonalon valósulhat meg az ellátás.
Ez is érdekelheti
Elkötött egy traktort, azzal ment haza Kevermesről KétegyházáraA 10 milliárd forintos támogatás révén egyre több koraszülött láthat napvilágot, akiknek az élete egyre nagyobb biztonságban folytatódhat. Ezzel párhuzamosan a szakemberek továbbképzésére is 10 milliárd forint jutott. Valamint az elmúlt években 20 egészségügyi intézmény 5 milliárd forint értékben gazdagodott a koraszülött ellátáshoz szükséges informatikai- és orvostechnikai eszközökkel.
Az intenzív koraszülött osztályokon is mindennapos küzdelem folyik a csecsemők életéért. A 2005–2009-es évekhez képest 2014–2016-ban szinte minden terhességi héten növekedett az újszülöttek túlélési esélye. Különösen igaz ez a 25–26. hét esetében. Itt 17,9 százalékponttal javult a koraszülöttek túlélési aránya. Jelentősen javult a 2500 gramm alatti újszülöttek életben tartási aránya is. 2010-hez képest 2019-re 36 százalékkal több kis súlyú baba maradt életben. Az igen kis és az extrém kis súllyal világra jött gyermekek esetében is komoly a változás: az 1500 gramm alatti újszülötteknél 39 százalékkal, az 500–999 grammos babáknál 36,3 százalékkal, míg az 500 gramm alatti újszülötteknél 69 százalékkal maradtak többen életben.
2020-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma létrehozta a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságot, akik azon dolgoznak, hogy hazánkban emelkedjen az anyatejjel táplált csecsemők száma. Az újszülöttek egészséges életkezdetében ugyanakkor kiemelkedő jelentőségű a szoptatás, a koraszülöttek esetében pedig még nagyobb szerepe van az anyatejnek. Az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégiuma Neonatológiai Tagozatának eljárásrendje előírja, a biztonság messzemenőkig való szem előtt tartása mellett, hogy a COVID-gyanús, vagy igazoltan COVID-pozitív anyákat sem szabad elválasztani az újszülöttjeiktől, mert a szoptatás előnye többszöröse a baba cseppfertőzéssel való megbetegedésének kockázatához képest.
A koronavírus járvány idején arra is fel kell hívni a figyelmet, mennyire lényeges, hogy a kismamák is felvegyék az oltást. Az eddigi tapasztalatok alapján az oltás nélkül jelentősen megnő a koraszülés kockázata, ugyanakkor a terhességre nincs káros hatással. A tudatos családtervezés egyik fontos lépése, hogy a várandós kismamák a 13. hét után vegyék fel az ingyenes védőoltást – tájékoztatott a minisztérium.