Magyarországon jelentősen javultak az igen kis súllyal született gyermekek életesélyei. Annak érdekében, hogy a koraszülött babák teljes életet élhessenek, közel 10 milliárd forint áll rendelkezésre a várandósgondozás alatti prevenciótól kezdve a koraszülöttmentésen át az intenzív ellátásig.
hirdetés
Az utóbbi évtizedben 36 százalékkal javultak az újszülöttek túlélési esélyei, ami nemzetközi vonatkozásban is sikertörténetnek számít. Akárcsak a hazánkban tapasztalható családközpontú kórházi ellátás. Az utóbbi évtizedben összesen 21 koraszülött intenzív centrum újulhatott meg, így az intenzív koraszülött-ellátó rendszer országos lefedettségűvé vált. A szülészeti osztályok és a koraszülötteket ellátó részlegek korszerűsítésével minden térségben a legmagasabb színvonalon valósulhat meg az ellátás.
hirdetés
A 10 milliárd forintos támogatás révén egyre több koraszülött láthat napvilágot, akiknek az élete egyre nagyobb biztonságban folytatódhat. Ezzel párhuzamosan a szakemberek továbbképzésére is 10 milliárd forint jutott. Valamint az elmúlt években 20 egészségügyi intézmény 5 milliárd forint értékben gazdagodott a koraszülött ellátáshoz szükséges informatikai- és orvostechnikai eszközökkel.
Az intenzív koraszülött osztályokon is mindennapos küzdelem folyik a csecsemők életéért. A 2005–2009-es évekhez képest 2014–2016-ban szinte minden terhességi héten növekedett az újszülöttek túlélési esélye. Különösen igaz ez a 25–26. hét esetében. Itt 17,9 százalékponttal javult a koraszülöttek túlélési aránya. Jelentősen javult a 2500 gramm alatti újszülöttek életben tartási aránya is. 2010-hez képest 2019-re 36 százalékkal több kis súlyú baba maradt életben. Az igen kis és az extrém kis súllyal világra jött gyermekek esetében is komoly a változás: az 1500 gramm alatti újszülötteknél 39 százalékkal, az 500–999 grammos babáknál 36,3 százalékkal, míg az 500 gramm alatti újszülötteknél 69 százalékkal maradtak többen életben.
2020-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma létrehozta a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságot, akik azon dolgoznak, hogy hazánkban emelkedjen az anyatejjel táplált csecsemők száma. Az újszülöttek egészséges életkezdetében ugyanakkor kiemelkedő jelentőségű a szoptatás, a koraszülöttek esetében pedig még nagyobb szerepe van az anyatejnek. Az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégiuma Neonatológiai Tagozatának eljárásrendje előírja, a biztonság messzemenőkig való szem előtt tartása mellett, hogy a COVID-gyanús, vagy igazoltan COVID-pozitív anyákat sem szabad elválasztani az újszülöttjeiktől, mert a szoptatás előnye többszöröse a baba cseppfertőzéssel való megbetegedésének kockázatához képest.
A koronavírus járvány idején arra is fel kell hívni a figyelmet, mennyire lényeges, hogy a kismamák is felvegyék az oltást. Az eddigi tapasztalatok alapján az oltás nélkül jelentősen megnő a koraszülés kockázata, ugyanakkor a terhességre nincs káros hatással. A tudatos családtervezés egyik fontos lépése, hogy a várandós kismamák a 13. hét után vegyék fel az ingyenes védőoltást – tájékoztatott a minisztérium.
