A Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központban a karácsonyi időszak egyik legkedveltebb része a Mikulás várása. A fiatalok nagyon készülnek erre minden évben, a megszokott gyümölcs és ajándék pedig idén sem maradhatott el. 

Szili Ilona, az intézmény szociális és mentálhigiénés csoportvezetője kifejtette, idén a járványhelyzetből fakadóan nem egy közös ünnepséget tartottak, hanem kisebb csoportokra osztva töltötték az estét. Különböző kreatív, verses, dalos programot szerveztek a fiataloknak. Minden kis csapat tehát egy saját bulit tartott és mindenkihez külön, meglepetésszerűen suhant a Télapó – ezt már Rotyis Erzsébet, az ápoló-gondozó részleg vezetője tette hozzá. Elsődleges ilyenkor is a kicsik-nagyok biztonsága.

Szili Ilona elárulta, a fiatalok idén is gyümölcsöt kaptak az otthon egyik lelkes támogatója révén. Emellett nem maradhatott el a mikuláscsomag, az aprósütemények. Ráadásul többen be is öltöztek ebből az alkalomból. A csoportvezető azt is kiemelte, hogy a fiatalok nagyon jól viselik, hogy nem a korábban megszokott nagy összejövetel valósult meg. Az a fontos, hogy a saját, már megszokott csoportjukban lehessenek.

A karácsony várása heteken keresztül zajlik a kis közösségekben, például különböző, az adventhez kötődő kreatív feladatokkal. A karácsonyfák már az első gyertyagyújtáskor állnak az osztályokon, ezzel szimbolizálva, hogy mit is várnak négy héten keresztül. Személyes ajándékokat készítenek egymásnak, szeretteiknek, ezáltal pedig lelkileg is felkészülnek a fiatalok a karácsonyra. A kellékeket ehhez pedig részben a támogatók, részben a fenntartó segítségével tudják beszerezni.

Nagy szükség van a folyamatos támogatásra, hiszen csak az intézmény szociális egységében mintegy 180 fiatalt ajándékoznak meg az ünnepek idején, ehhez hozzájönnek még például a gyermekvédelemhez tartozók is. A cipősdoboz akciók során is számos ajándékot kapnak a fiatalok – árulta el Szili Ilona.

A gyerekeknek, gondozottaknak kívánságlistája is van minden évben, főleg a Télapónak címezve. Ezeket a kívánságokat rendszerint tudják is teljesíteni az intézmény dolgozói, mert a fiatalok a mindennapi életükhöz kapcsolódó kellékeket, apróságokat szoktak kérni. Nagy kedvenc például a mesefilm, a kisautó, a színező, a ceruza vagy toll.

Rotyis Erzsébet kérdésünkre elmondta, a pandémiás időszakot nagyon nehéz volt megélni a fiataloknak. Nem hagyhatták el az intézményt, nem találkozhattak a hozzátartozóikkal. De nagyon büszkék az ellátottakra és a munkatársakra is, hiszen nagyon könnyen és rugalmasan alkalmazkodtak az új helyzethez. Újabb, még mélyebb barátságok szövődtek, közelebb kerültek egymáshoz a kis közösségek tagjai.