Magyarországon átlagosan 65 kg élelmiszerhulladékot termelünk egy évben fejenként, amelynek a fele elkerülhető lenne, vagyis pazarlás. Az ünnepekkel járó vendégvárás, evés-ivás kapcsán törvényszerűnek tűnik, hogy a bőségesen megpakolt asztalról még annál is több élelmiszerhulladék kerüljön a szemetesbe, mint az év többi részében.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszerpazarlás-megelőzési programja, a Maradék nélkül összefoglalta azokat a legfontosabb, mégis egyszerű, gyakorlatias tanácsokat, amelyek segíthetnek csökkenteni a karácsonyi élelmiszerpazarlást. A karácsonyi időszakban az átlagosnál is több étel végzi a szemetesben: nem csupán a sütés-főzéssel járó elkerülhetetlen élelmiszerhulladékok – például tojáshéj – miatt, hanem sokszor a megmaradt készételek is a kukába kerülnek. Ilyenkor ugyanis nagyvonalúbban állunk az étkezésekhez, és szeretjük elhalmozni a szeretteinket is a kedvenc fogásaikkal.

Összefoglalták, hogy melyek azok a kevés energiabefektetéssel is betartható tanácsok, amelyekkel hatékonyan csökkenthetjük a pazarlást, ráadásul időt és pénzt is spórolhatunk. Alapigazság, hogy ne vásároljunk több élelmiszert, ne főzzünk többet és ne szedjünk ki többet a tányérunkra, mint amennyit biztosan meg tudunk enni maradék nélkül!

További tanácsok

• Az élelmiszerpazarlás megelőzése a tudatos tervezéssel kezdődik. Reálisan gondoljuk végig az időnket és a családtagok, illetve vendégek várható étvágyát, és ennek megfelelően tervezzük a karácsonyi menüt. Az adagok kalkulációjához segítséget nyújt a Maradék nélkül összefoglalója. Ha a korábbi években sok volt a maradék, akkor idén inkább kevesebb, de különlegesebb fogással készüljünk. Érdemes olyan ételeket is készíteni, amelyek kevésbé romlandók, vagy jól fagyaszthatók.
• Ha mégis túl sok ételt készítettünk, érdemes a vendégeinknek csomagolni belőle. Ha mindezt már előre látjuk, érdemes egyeztetni is velük, hogy hozzanak magukkal tároló dobozt. Ha előre tudjuk, hogy a vendégeink is készülnek valamilyen étellel, süteménnyel, építsük be azt a menübe. Ők is örülni fognak, ha értékeljük a munkájuk gyümölcsét. Az élelmiszerpazarlás-mentes ünneplés főszereplője a hűtőszekrény. Karácsony előtt érdemes kiüríteni a hűtőt és a fagyasztórekeszt is, gondolva arra, hogy a karácsonyi fogásoknak legyen elég hely. A fagyasztóban raktározott alapanyagokat egyébként magához az ünnepi menühöz is felhasználhatjuk, például a fagyasztott húst a töltött káposztához.
• Nemcsak az élelmiszerpazarlás, de az élelmiszerbiztonság miatt is fontos odafigyelni, hogy a hűtő megfelelő hőmérsékleten – 0 és 5 °C között – működjön. És arra is, hogy az ételek ne maradjanak sokáig szobahőmérsékleten. A legtöbb élelmiszer esetében a fagyasztás a legjobb tartósítási mód. A Maradék nélkül útmutatói segítséget nyújtanak abban, melyeket érdemes lefagyasztani. A lefagyasztandó ételeket adagonként, felcímkézve csomagoljuk el, így elkerülhetjük, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiséget kelljen kiolvasztani.
• Ha a fentieknek megfelelően gondoskodtunk a maradékok biztonságos tárolásáról, még mindig hátra van a legfontosabb rész, idővel el is kell azokat fogyasztani. A hűtőben és a fagyasztóban való tárolás javasolt időtartamáról nyújt információt a Maradék nélkül tárolási útmutatója.
• Ne feledjük: sem a hűtés, sem a fagyasztás nem pusztítja el a kórokozókat, csak lassítja a szaporodásukat! A hűtőből kivett maradékokat ezért fogyasztás előtt mindig alaposan forraljuk fel, így védekezhetünk leginkább az élelmiszerfertőzésekkel szemben.
• A téli szünet több alkalmat kínál arra, hogy a gyerekeket is bevonjuk az ételkészítésbe, amely igazi hosszútávú befektetés. A kutatások szerint azok a gyerekek, akik közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek az ételkészítésről, és látják, hogy mennyi munkával, odafigyeléssel jár egy tál étel előállítása, sokkal kevésbé pazarolnak. Emellett a későbbiekben az élelmiszerbiztonsági kockázatokat is rutinosabban kerülik majd el. Ezzel kapcsolatban játékos ötleteket találhatnak a Maradék nélkül program honlapján.
• Karácsonykor nagyon sokan boltban vásárolt édességet ajándékoznak. Jó, ha tudjuk, hogy ezeknek a termékeknek minőségmegőrzési ideje van. Vagyis általában a lejárat után is biztonságosan fogyaszthatók, főleg, ha nem voltak felbontva. Ezt általában egyszerű szemrevételezéssel el tudjuk dönteni. Ha fogyaszthatósági időt látunk a csomagoláson, akkor viszont ne kísérletezzünk az adott termékkel miután lejárt. A fogyaszthatósági idő ugyanis a gyorsan romló, emiatt kockázatosabb árucikkek lejárati idejének jelölésére szolgál.

Forrás: Nébih