Az enyhülő időjárás miatt növekszik a szabadtéri tűzesetek keletkezésének veszélye. A szabadtéri tűz kialakulásának különösen kedvez a most következő időszak, hiszen a még száraz növényi részek könnyen lángra kapnak, a szeles időben pedig a legkisebb tűz is gyorsan tovább terjedhet. Tavalyi évben 1144 alkalommal riasztották tűz miatt a Békés megyei tűzoltókat. A tűzesetek háromnegyedében szabadtéri tüzet oltottak a hivatásos, önkormányzati és önkéntes egységek.

hirdetés

A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanságra, felelőtlenségre vezethető vissza, holott sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk környezetünket és a levegő tisztaságát. A tüzek keletkezése, illetve azok tovább terjedése néhány egyszerű, de fegyelmezetten betartott óvintézkedéssel megelőzhető. Szabadtéri tűzgyújtás előtt az alábbiakkal kell tisztában lenni:

hirdetés

• Tűz soha nem hagyható felügyelet nélkül.
• Legyen a közelben megfelelő mennyiségű oltóanyag (víz, homok, tűzoltókészülék).
• Gondoskodni kell a tűz irányításához szükséges kézi szerszámról (gereblye, lapát, vasvilla).
• Feltámadó szél esetén azonnal el kell oltani a tüzet.
• Belterületen csak ott szabad kerti zöldhulladékot égetni, ahol ezt a települési önkormányzat rendeletben szabályozza. Amennyiben nincs ilyen rendelet, tilos az égetés.
• Háztartási hulladékot (műanyagot, gumit, stb.) égetni sem belterületen, sem külterületen nem szabad, még tüzelő- és fűtőberendezésben elégetni is TILOS!
• Az önkormányzati rendeletek meghatározzák az égetés napját vagy napjait, valamint az időkeretet is. Más időpontban tüzet gyújtani tilos!
• A külterületi tarlóégetés és vágott növények égetése bejelentéshez kötött, amelyet a munkálatok előtt öt nappal kell az illetékes hivatásos katasztrófavédelem területi szervnél írásban jelezni.
• Baj esetén hívja a 112-es vagy a 105-ös segélyhívó számot és kérje a tűzoltók segítségét.

A szabályok megszegője tűzvédelmi bírsággal is sújtható, amely – az okozott károk megtérítésén felül – az előidézett károk mértékétől függően 20 ezer forinttól 3 millió forintig is terjedhet. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), tartalmazza a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen az irányított égetés bejelentésének és végrehajtásának feltételeire vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat.

hirdetés

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése meghatározza, hogy: „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos”.

AZ OTSZ 226. § (1) bekezdése értelmében: „Ha azt jogszabály lehetővé teszi, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.”.

Az OTSZ 226 § (2) bekezdése kimondja, hogy: „Az irányított égetés végzésének időpontját,  terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés  előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be  kell jelenteni.” (Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Kazinczy  u. 9., email: bekes.ugyelet@katved.gov.hu, hivatali kapu: BEKESMKI)

Az irányított égetés során betartandó tűzmegelőzési szabályokat, tűzvédelmi intézkedéseket  az OTSZ 225 – 228. §-ai tartalmazzák.  A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez irányított égetésre vonatkozó írásban  megtett bejelentése más, jogszabályban – (például: a természet védelméről szóló 1996. évi  LIII. törvény 21. §-a szerinti) – előírt hatósági engedélyt nem pótol.

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése értelmében belterületen is tilos szabadtéri égetést végezni,  kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi.  Amennyiben a katasztrófavédelmi kirendeltségre, vagy a megyei műveletirányításra  külterületi és belterületi szabadtéri égetésről érkezik panasz, bejelentés, szükség esetén (pl:  bejelentés hiánya, önkormányzati rendelet hiánya, önkormányzati rendelet szabályaitól eltérő  égetés) a helyszínre kivonuló tűzoltó egység helyszíni ellenőrzést tart és jegyzőkönyvet vesz  fel, abban az esetben, ha:

1. belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték,
2. külterületen égettek és nem tették meg a szükséges bejelentést,
3. nem tartották be az égetés tűzmegelőzési szabályait,
4. vagy tüzet idéztek elő akkor – tűzvédelmi szabály, egyéb jogszabály tűzvédelmi rendelkezéseinek megsértése esetén – a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania tűzvédelmi hatósági eljárást, vagy hatósági eljárást kezdeményezni a települési  önkormányzat jegyzőjénél. Egyes esetekben a társhatóságok (pl: Környezetvédelem)  értesítése is szükségessé válhat.

A helyszínen felvett jegyzőkönyv alapján a tűzvédelmi szabálytalanságot elkövetővel  szemben a katasztrófavédelmi kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó  szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és  balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Amennyiben külterületen a szabadtéri égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja – mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. §-a, illetve az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-a (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, akkor ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni az égetés során.

Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (4) bekezdése kimondja, hogy: „a vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység”.