Az ukrajnai háború kezdete óta eltelt tizenkét napban egyértelművé vált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elszámította magát – mondta hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a nap folyamán Justin Trudeau kanadai és Mark Rutte holland kormányfővel tárgyalt Londonban az ukrajnai helyzetről és a további szankciós intézkedésekről. A tárgyalások után, a Downing Streeten tartott közös sajtóértekezleten a brit miniszterelnök kijelentette: Putyin alábecsülte az ukránok ellenállását, alábecsülte Ukrajna vezetőjét, és ugyanígy alábecsülte a Nyugat egységét is.
Elmondta: 39 ENSZ-tagállam – köztük Nagy-Britannia, Kanada és Hollandia – szavazta meg, hogy a Putyin által Ukrajnában elkövetett cselekményeket a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalják.

Ez a legnagyobb ilyen közös akció a hágai bíróság fennállása óta, és lehetővé teszi a bírói fórum főügyészének a vizsgálat megindítását, annak érdekében, hogy az orosz elnök bűncselekményei ne maradjanak büntetlenül – mondta a brit kormányfő. Johnson bejelentette: a brit kormány hétfőn újabb 175 millió font (84,4 milliárd forint) pénzügyi segélyt hagyott jóvá Ukrajnának; ebből 100 millió fontot London közvetlenül az ukrán kormánynak folyósít. Ezzel 400 millió fontra (193 milliárd forintra) emelkedett a Nagy-Britannia által Ukrajnának a válság kezdete óta juttatott támogatás értéke – hangsúlyozta a brit miniszterelnök. A sajtótájékoztatón mindhárom kormányfő kijelentette, hogy drámaian csökkenteni kell Európa függését az orosz energia-szállításoktól.

Johnson és Rutte ugyanakkor egyaránt kiemelte, hogy ez nyilvánvalóan nem elérhető egyik napról a másikra. A holland miniszterelnök úgy fogalmazott: biztosítani kell, hogy az orosz energia-szállításokat érintő szankciók ne teremtsenek kezelhetetlen energiaellátási válságot Európában, beleértve Ukrajnát. Boris Johnson az erre vonatkozó újságírói kérdésre azt mondta: szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a különböző európai országok különböző mértékben függnek az orosz energiahordozó-szállításoktól, és nem lehet egyik napról a másikra egyszerűen lezárni a nyersolaj- és a földgázvezetékeket.

Johnson szerint a feladat az, hogy mindenki ugyanabban az irányban, vagyis az orosz szénhidrogén-alapú energiahordozókkal szembeni függés csökkentése felé haladjon, és ebben nem is tapasztalható következetlenség. Egyértelmű azonban, hogy lesz egy átmeneti időszak, amely alatt máshol kell felkutatni az orosz szállítások helyébe lépő energiaellátási forrásokat – mondta a brit miniszterelnök. Mark Rutte holland kormányfő ehhez hozzátette: a fájdalmas realitás az, hogy Európa még mindig nagymértékben függ az orosz földgáz- és nyersolaj-szállításoktól.

Rutte szerint ha most arra kényszerítenék az európai energiavállalatokat, hogy vágjanak el minden üzleti kapcsolatot Oroszországgal, annak mérhetetlen következményei lennének egész Európában, beleértve Ukrajnát. Hozzátette: drámaian kell csökkenteni a függést az orosz energiahordozóktól, de ez időbe telik és lépésről lépésre lehet csak megvalósítani. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök elmondta: Kanada már betiltotta az orosz nyersolaj importját. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek az importnak a mennyisége eddig is elhanyagolható volt, és Kanada összességében önellátó energiahordozókból.

A hétfői londoni tárgyalások végén a három ország közös közleményt adott ki, amely azonnali tűzszünetre szólította fel Oroszországot, annak érdekében, hogy az ukrajnai civil lakosság, valamint az élelmiszer- és a gyógyszerszállítmányok biztonságban mozoghassanak.
A brit-kanadai-holland kommüniké szerint Oroszország kiterjedt mértékben és válogatás nélkül alkalmaz katonai erőt a polgári lakosság ellen Ukrajnában, jóllehet ezt a nemzetközi emberiességi törvények tiltják.

A három ország fáradhatatlanul törekszik arra, hogy a nemzetközi jogot megsértő ukrajnai cselekmények ügyében vizsgálat induljon, a bizonyítékokat összegyűjtsék és az elkövetőket felelősségre vonják – áll a Londonban kiadott közös közleményben.

MTI