Az idén június 8-9. között került megrendezésre a Brillante pálinka- és párlatverseny keretében az úgynevezett érzékszervi zsűrizés.
hirdetés
A verseny kiírója és rendezője a Magyar Gasztrokulturális Rendezvényszervező Kft. Adamik Anikó a Brillante pálinkaverseny szakmai koordinátora, illetve versenyigazgató néhány gondolatban összefoglalta az eseményeket: a Brillante pálinka- és párlatverseny a Gyulai pálinkafesztivál szerves része, illetve kísérő rendezvénye, ahol a kereskedelmi célú főzdék, a bérfőzetők és magánfőzők pálinkáit és párlatait mérik össze.
hirdetés
Az idén 990 pálinkaminta érkezett. Ez viszonylag nagy mintaszámnak tekinthető – mondta a versenyigazgató. A 100 pontból álló bírálati rendszer újnak tűnik, valójában régóta kidolgozott szempontokat tartalmaz, amely szakít egy kicsit a régi, hagyományos 20 fontos rendszerrel, ezáltal nagyobb, szélesebb, tágabb lehetőséget ad a termékek bírálatára.
hirdetés
A 22 főből álló zsűri először a termékek illatát vizsgálta meg 4 szempont szerint:
- intenzitás,
- gyümölcskarakter,
- tartóssága,
- illetve technológiai tisztaság szerint.
Ezután megvizsgálták a termékeket ízlelés szerint, így figyelték:
- az intenzitását, tartósságát,
- gyümölcskarakterét,
- a szájérzetet,
- illetve a technológiai tisztaságot.
Miután ezzel a két feladattal végeztek megnézték, hogy az illat és az íz mennyire áll harmóniában egymással, illetve egy komplett, összbenyomást alkottak a termékekről.
Az eredményeket a pálinkafesztivál részeként, szeptemberben 16-án 16.30 órai kezdettel megrendezendő ünnepélyes díjátadó gálán az Almássy kastély Stefánia szárnyában – csakúgy, mint tavaly – fogják kihirdetni.
A beszélgetés második felében a pálinka-, illetve párlatok készítésének a tradíciójáról volt szó.
Adamik Anikó, a zsűri elnöke elmondta, hogy régen a hagyományos kisüsti eljárást alkalmazták. 2020-ban nyugati technológiákat kezdtek alkalmazni, mégpedig a tornyos lepárlási technológia került bevezetésre. Akkoriban azt mondták, hogy ezzel légiesebb, könnyebb, finomabb illatú terméket lehet előállítani.
Az elnök asszony szakmai véleménye szerint hozzáértéssel mind a két technológiával lehet kiváló termékeket készíteni. – Én úgy gondolom, hogy a hagyományos kisüsti, illetve a tornyos pálinkafőzőknek is vannak rajongói, követői, attól függően, hogy ki melyikben hisz. Nem gondolom, hogy divatirányzatról van szó – mondta.
A zsűri elnöke hosszan beszélt a pálinkafőzéshez használt gyümölcsökről. Meglátása szerint ezen a téren annál inkább lehet beszélni divatirányzatokról. Eleinte a hagyományos gyümölcsöket, a szilvát, szőlőt, almát, körtét használták fel. Körülbelül 10-15 évvel ezelőtt a vadon termő gyümölcsökből kezdtek főzni: a bogyós gyümölcsökből, málnából, ribizliből, bodzából, vagyis minél különlegesebb gyümölcsökből. Manapság mindenki mindenből készít párlatot, pálinkát, lassan kimerül a tárház. Ezzel magyarázható, hogy sokan visszanyúlnak az alap gyümölcsökhöz: a szilvához, a barackhoz, de úgy, hogy a fajtákat választják meg nagyon nagy gondossággal az emberek.
Szilvából régen 4-5 fajtát, ma közel 30-60 fajtát is használnak pálinkafőzésre és az egyes fajtáknak a különleges aromáit próbálják kihozni a párlatokból. Ugyanígy a barackok esetében is: régen a Gönci magyar kajszi, az egyéb régi magyar fajták voltak népszerűek. Mostanában az új, rezisztens, külföldi fajtákat kezdik megismerni és alkalmazni, amelyek kicsit más stílusúak, kicsit virágosabb illatú gyümölcsök.
Azt lehet mondani, hogy a szőlők esetében is volt egy nagy divatirányzat. Az illatos szőlőből, Irsai Olivérből, muskotályos szőlőből hihetetlen ízbombát, illatbombát tudtak készíteni. Most az emberek visszatérnek az ősi, illetve a régi magyar fajták felhasználásához, a direkt termő szőlő felhasználására, mint például az Otelló, az Izabella, a Concordia. Ezeket a szőlőket veszik elő a párlatkészítők.
Végezetül egy személyes kérdésre, hogy okozott-e valamely párlat, pálinka meglepetést, Adamik Anikó elmondta, hogy az élete során nagyon sokfélével találkozott. A közel 17 év alatt, amióta pálinkaversenyeken bírálóként vesz részt, mindenfélével találkozott, de a zöldségekből – répa, zeller, gesztenye – készült párlatokon még Ő is meglepődött. Próbaképpen maga is főzött különböző dísznövényeknek a magjaival párlatokat, pálinkákat, ezek mindig érdekes kísérletezések, de a vasárnapi ebédhez nem ezeket fogyasztjuk szívesen – fejezte be mondandóját az elnök.
