Novák Katalin köztársasági elnök számára elsősorban az alaptörvény a meghatározó, államfőként pedig a kormánytól független szereplőnek tekinti magát.

Novák Katalin a Telexen pénteken megjelent interjúban kiemelte, hogy feladata elsősorban Magyarország képviselete, külföldi útjain is Magyarország nevében beszél, amikor megfogalmazza az álláspontját. A külpolitika elsődleges alakítója ugyan a kormányzat, de a legmagasabb szinten ő képviselheti az országot, ezért a megfelelő információk birtokában kíván leülni a tárgyalóasztalhoz. Amikor a magyar miniszterelnökkel beszél, természetesen külpolitikáról is szó esik.

Az államfő elmondta azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel hetente szoktak találkozni nagyjából egy órára, de a saját üzeneteiről a kormánnyal, a Miniszterelnöki Kabinetirodával nem egyeztet. Van lehetősége arra, hogy a kormánynak kritikát fogalmazzon meg, de eddig nem volt olyan helyzet, amikor ennek szükségét érezte, és nem is abban látja a fő feladatát, hogy ő legyen a kormány legfőbb kritikusa – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy távol kell-e tartania magát a kormányzati akarattól, azt válaszolta, hogy az alaptörvény számára ebből a szempontból is meghatározó, államfőként pedig a kormánytól független szereplőnek tekinti magát. Mozgástere bővülését abban látja, hogy most szerteágazóbb lehet a figyelme és a felelőssége is. Leegyszerűsítőnek tartja azt a megközelítést, hogy a magyar élet elsősorban a kormányzat döntéseiről szól.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban azt mondta, hogy egy szuverén állam fegyveres megtámadása elfogadhatatlan, és meggyőződése szerint a magyar emberek többsége is ezt az álláspontot osztja. Véleménye szerint a magyar emberek békére vágynak, és nem akarnak a háború részesei lenni. Úgy fogalmazott: „Az áldozatok mellett vagyunk, és ez nem csak a szavak szintjén igaz, tettekben is megnyilvánult. Úgy érzem, hogy minden korábbi sérelmet képesek voltak a magyarok félre tenni, és a háború kitörése óta ott segítenek, ahol kell.”

Novák Katalin közölte azt is, hogy nem tervez kijevi látogatást, és nem hívták meg Oroszországba sem. Arra a felvetésre, hogy elmenne-e Moszkvába, ha hívnák, azt felelte, hogy „ez most egy teoretikus kérdés, aminek nem látom aktualitását”. A törvények aláírásával kapcsolatban azt mondta, hogy számára két dolog irányadó: egyrészt, hogy az alaptörvénnyel összhangban vannak-e, másrészt, hogy a legjobb lelkiismerete szerint szolgálja-e a magyar emberek érdekeit. „Ami a törvények kezdeményezését illeti, elképzelhető, hogy a következő öt évben élek ezzel a lehetőséggel”, de „most nincs ilyen tervem, ezért nem jelölnék meg konkrét területet” – jelentette ki az államfő.

Az interjúban arról is kérdezték, hogy támogatja-e az abortuszszabályok szigorítását, mivel elnökké választásakor úgy fogalmazott: „támogatni fogom azokat, akik a fogantatás pillanatától vigyáznak az életre”. Erre Novák Katalin azt válaszolta, hogy kijelentése nem az abortusztörvény szigorításáról szólt, nem fog kezdeményezni abortuszra vonatkozó törvénymódosítást, de azt vallja, hogy az élet védendő érték, és abban szeretne segíteni, hogy minél többen dönthessenek a már megfogant élet megtartása mellett. Egyébként nem is tartja időszerűnek, hogy módosítsák az abortusztörvényt.

Azzal kapcsolatban, hogy hogy kívánja képviselni az LMBTQ-közösséget, azt mondta, „nem a gesztusok, hanem a tettek elnöke vagyok. Azt szeretném, ha minél több magyar ember érezné, az ő elnöke is vagyok. Ebbe természetesen beletartoznak a homoszexuális magyar emberek is”. A köztársasági elnök kitért arra is, hogy az alaptörvényben foglalt mondat – hogy az anya nő, az apa férfi – számára evidencia. Az alaptörvényben leírtakat, miszerint a család egy férfi és egy nő házasságán, illetve a gyermek-szülő kapcsolaton alapul, mindenképp védelmezni fogja – hangsúlyozta. Novák Katalin ciklusa legnagyobb sikerének azt tartaná, ha minél többen éreznék, hogy jó magyarnak lenni, és a nemzetközi világban növekedne a magyar szempontok ismerete, a magyar álláspont megértése.

Fotó: Budapest, 2022. március 10. Novák Katalin, a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én. MTI/Máthé Zoltán

MTI