Németország nem ismeri el az orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területeken megrendezett és az Oroszországhoz csatlakozásról szóló népszavazások eredményét – mondta Olaf Scholz kancellár egy szerdai lapinterjúban.
A koronavírus-fertőzés miatt elkülönítésben lévő kormányfő a Neue Osnabrücker Zeitung (NOZ) című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy „nem fogadjuk el ezeknek a látszat-népszavazásoknak az eredményét, és továbbra is változatlan erővel támogatjuk Ukrajnát” az orosz támadás elleni védekezésben. Mint mondta, a Németországtól kapott fegyverrendszereknek, köztük a rakéta-sorozatvetőknek és az önjáró légvédelmi ágyúknak már eddig is kiemelkedően fontos szerepük volt az ukrán erők hadi sikereiben, és ez a támogatás tovább folytatódik. Azzal a hetek óta tartó vitával kapcsolatban, hogy kell-e teljesíteni a német gyártású harcjárművek szállítására vonatkozó ukrán kérést, Olaf Scholz megjegyezte: meglepőnek tartja, hogy „egyes kritikusok úgy tesznek, mintha csak sisakokat szállítanánk”, hiszen több hármas csere révén Ukrajna Németország közreműködésével száznál is több szovjet gyártmányú harcjárműhöz jut Csehországtól, Szlovákiától, Görögországtól és Romániától.
hirdetés
Mint mondta, ezeket az eszközöket azonnal be lehet venni, mivel a használatukhoz és a karbantartáshoz szükséges tudás és felszerelés – lőszer és alkatrész – mind rendelkezésre áll Ukrajnában. Aláhúzta, hogy kormánya – amely a cseremegállapodások alapján német harckocsikat szállít partnereinek az Ukrajnának átadott szovjet harcjárművekért – továbbra is azt az alapelvet érvényesíti, hogy Ukrajna védelmi képességeinek erősítésében nem tesz egyoldalú lépéseket, hanem csak partnerekkel egyeztetve támogatja a védekezést. A másik alapelv, hogy el kell kerülni a „közvetlen konfliktust a NATO és Oroszország között” – magyarázta Olaf Scholz a német gyártású harcjárművek szállítását elutasító álláspontját.
A kancellár arról is szólt, hogy egyedül Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik a háború leállítása. Az orosz államfő „azonnal véget vethetne ennek a háborúnak, ha kivonná csapatait, és a Kijevvel folytatandó tárgyalásokra összpontosítana”, de nem így tesz, hanem „hibát hibára halmoz”. Erre utal a napokban elkezdett oroszországi részleges mozgósítás is, amely „a kétségbeesés jele”, és az orosz hadsereg kelet-ukrajnai kudarcaira adott „pánikszerű reakció”, ráadásul jelentős nyugtalanságot okoz Oroszországban – fejtette ki Olaf Scholz.
Arra a kérdésre, hogy beválthatja-e Vlagyimir Putyin az atomfegyverek bevetésére vonatkozó fenyegetését, Olaf Scholz a videókapcsolat révén adott interjúban azt mondta: „Ki tudja? Azonban ahogy Joe Biden amerikai elnök, úgy én is nagyon világosan azt üzenem Oroszországnak, hogy ne tegyétek!”
MTI
