Ratifikálta az orosz parlament felsőháza (Szövetségi Tanács) hétfőn a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket.
hirdetés
A Szövetségi Tanács plenáris ülésén egyhangúlag szavazta meg a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal, valamint a Herszon és a Zaporizzsja megyével megkötött szerződést. Egy nappal korábban az alsóház, az Állami Duma is hasonlóképpen határozott. A négy elfogadott szerződés értelmében az Oroszországi Föderáció új jogalanyainak a 2026. január 1-jéig tartó átmeneti időszakban kell megoldaniuk az orosz gazdasági, pénzügyi, hitel- és jogrendszerbe, valamint a hatóságok rendszerébe való integráció kérdéseit, beleértve azokat is, amelyek a katonai szolgálatra vonatkoznak. Az orosz törvények az érintett régiókban az Oroszországhoz való csatlakozásuk napjától, vagyis a „csatlakozási” szerződések szeptember 30-i aláírásától léptek hatályba. Herszon és Zaporizzsja megye jogszabályai nem alkalmazandók, ha ellentétesek az orosz alkotmánnyal.
Ez is érdekelheti
Egy férfi holttestére bukkantak BékéscsabánA négy entitásban Ukrajna és más országok állampolgárait, valamint a hontalan személyeket orosz állampolgároknak ismerik el, kivéve azokat, akik egy hónapon belül kinyilvánítják, hogy meg kívánják tartani a jelenlegi állampolgárságukat, vagy hontalanok akarnak maradni. A régiók külföldön tartózkodó állampolgárainak Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes szerint egy hónapjuk van arra, hogy állampolgárságot váltsanak, ugyanúgy, ahogy ez a Krím 2014-ben történt elcsatolása idején történt. Oroszország a szerződés értelmében az érintett régiókban minden népcsoport számára garantálja az anyanyelv megőrzésének jogát, valamint a nyelvtanulás és -fejlesztés feltételeinek megteremtését.
A felsőház plenáris ülését követően tartott sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt, hogy szerinte az lenne a helyes, ha a nyugati országok felismernék az új realitásokat, de Oroszország számára ez „egyáltalán nem elvi kérdés”. Azt hangoztatta, hogy rengeteg jogi érv szól a történtek mellett, egyebek között az ENSZ Alapokmánya, amely rögzíti a népek jogegyenlőségének és önrendelkezésének elvét, valamint a Közgyűlés 1970-ben elfogadott nyilatkozata, amelynek értelmében azoknak az államoknak a területi integritását kell tiszteletben tartani, amelyek kormányai elismerik az önrendelkezés jogát és az országban élő egész népet képviselik. Lavrov szerint (Volodimir) „Zelenszkij (ukrán elnök) rendszere” nem felel meg ezeknek a kritériumoknak. A négy régiónak Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazást, valamint a területek annektálását a külföldi országok közül csak Észak-Korea tekinti legitimnek.
MTI
