A csütörtöki „Reményekkel teli forradalom, melyet a kegyetlen megtorlás követett” címet viselő megemlékezés a soron következő „Munkácsy blue chip” program keretében valósult meg.

Az eseményt Bartus Gyula, Jászai Mari-díjas színművész, majd Gál Csaba és Rázga Áron zongoraművészek nyitották előadásukkal. Ezt követően a megemlékezés dr. Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának nyugalmazott igazgatójának „A forradalom utáni megtorlás Békés megyében” című előadásával folytatódott.

Erdész Ádám a forradalom átfogó bemutatása érdekében, előadásában kitért az azt megelőző időszakra, az 1945 utáni magyar történelemre is. Elmondta, 1945-ben a II. világháború következményeként Magyarország szovjet érdekszférába tartozó ország lett. Két össze nem férő, ellentétes világ találkozott. Azt a rendszert, amely 1917 után a Szovjetunióban kialakult, Közép-Európában csak erőszakkal, diktatúrával lehetett fenntartani.

„Október 23-a keddi napra esett. Ma már el sem tudjuk képzelni azt, hogy valamiről, ami a fővárosban történik, egyidejűleg ne szerezzünk tudomást.  Abban az időben azonban 3 napig meglehetősen nagy volt a bizonytalanság, hiszen a régi rend a rádiót a saját kezében tartotta, és nagyon bizonytalan hírek érkeztek. Békéscsabára csak pénteken estére tértek vissza Budapestről a munkások, az ott dolgozó diákok. Ők hozták a röplapokat és a híreket. A várakozás olyan nagy volt, hogy szinte azonnal robbant minden. Az első nagy tömegmegmozdulásra itt Békéscsabán és Gyulán is 26-án került sor” – fogalmazott.

A megemlékezésen Forrainé Kovács Márta, történész beszélgetett Vánsza Pállal, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének Békés megyei elnökével. A beszélgetés során megemlékeztek a nemrég elhunyt Fekete Pálról, az 1956-os forradalom sokak által tisztelt hőséről, a békéscsabai események keretében. Vánsza Pál és Fekete Pál nagyon jó barátságban álltak. A beszélgetés során Vánsza Pál elmesélte, hogyan ismerkedett meg Pali bácsival 54-ben, hogyan alakult a barátságuk az évek során, valamint szó esett arról, hogy milyen szörnyű megpróbáltatásokon kellett átesnie fogsága idején Fekete Pálnak.

A Békéscsabaiakat november 4-én, hajnali négy óra tájban ágyúk dörgése, géppuskák, repeszgránátok tankok dübörgése verte fel. A laktanyát tűz alá vették. Fekete Pálnak élete kockáztatásával sikerült elérnie, hogy a szovjetek tüzet szüntessenek addig, amíg ellentámadás nem éri őket. A tűzszünetet csak részben tartották be, Fekete Pál a tankok előtt ment túszként. A forradalom leverése után a megtorlás időszaka következett. A szegedi katonai bíróság ítéletét szerint Fekete Pált először halálra ítélték, majd az ítéletet 1957.december 11-én életfogytiglan tartó börtönbüntetésre módosították.

A megemlékezésen részt vett Fekete Ágnes, Fekete Pál lánya is.