A Hősök és Mártírok Emléknapja alkalmából azon emberek emléke előtt hajtottak fejet a Szabadság téren, akik a történelem során életüket áldozták a haza védelmében. Csupán néhány évtizede annak, hogy magyar férfiak ezreinek kellett búcsút mondaniuk szeretteiknek, hogy fegyvert fogjanak az ország védelmében.
Az október 28-án megrendezett városi megemlékezésen beszédet mondott Lipták József alezredes, a Magyar Honvédség 2. Vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred 101. Fekete Imre Területvédelmi Zászlóalj részlegvezetője.
„Kétségtelen, hogy az egyes történelmi pillanatok nem mindegyike érintette ezt a vidéket közvetlenül és teljes mértékben, de Békéscsaba és a megye lakossága mindig is részese volt ezeknek a történelmi eseményeknek. Az, hogy itt kevésbé jelennek meg hangsúlyosan a történelmi momentumok, vagy a kardcsörgetés nem elég visszhangos, csupán az itt élő népek hősies nyugalmát, bölcsességét dicséri, akik az elvakult hisztérikus szélsőségektől elfordulnak. Tudják, megtanulták, itt egymásra vagyunk utalva. Tudják, mert ismerik saját történelmüket. Nem feltétlen csak azt a történelmet, amelynek fő ámulatát a győztesek írják, hanem azt, ami itt, helyi szinten létezik” – fogalmazott az alezredes. Lipták József hangsúlyozta, fontos feladatunk, hogy jó példát merítsünk a történelemből.
Szigeti Antal katolikus plébános és Marti Miklós Nándor református lelkipásztor kegyeleti megemlékezést tartottak az I. és II. világháború áldozatainak emlékére. Ezt követően koszorút helyeztek el Kovács Zoltán alezredes, valamint Harmati Imre alhadnagy emléktábláinál.
A megemlékezést Gyóni Géza és Radnóti Miklós versek színesítették Czitor Attila színművész tolmácsolásában.