Október 21-én Budapestről rajtolt a 2022-es Budapest-Bamako futam. Botyánszki Bence békéscsabai óvóbácsi és szegedi barátja, Muráti Kamilló együtt vágtak neki a kalandnak. Bence gyakran tudósít élményeikről, tapasztalataikról hangfelvételek formájában. Az elmúlt napok beszámolóiból készült összefoglaló olvasható az alábbiakban.
Az első etap teljesítését követően a Marokkó-Mauritánia közti határról jelentkezett Botyánszki Bence, miután 3000 kilométer megtételével végig haladtak Európán. Elmondása szerint gyönyörű helyeken járhattak az út folyamán, köztük sivatagi tájakon, tengerparton. Elmesélte, az út során egy körülbelül 40 kilométeres szakaszt a homokban, az óceán mellett vezethettek végig. Több helyen álltak meg kempingezni a természet lágy ölén. A futam rengeteg csapattal indult, a kalandban több ország is részt vesz. A magyar csapatok mellett lettek, litvánok, észtek, belgák, németek, franciák, hollandok és osztrákok is színesítik a mezőnyt. A távokat napi 500 és 600 km között kell teljesíteni.
hirdetés
Marokkó nagy vendégszeretettel fogadta a csapatot, Bence beszámolója szerint az emberek kedvesek, sokat mosolyognak. Több katonai, illetve rendőrségi ellenőrző ponton kellett áthaladni az út során, de a futamot megállítás nélkül tovább engedték. A békéscsabai csapat Marokkót elhagyva Mauritániába készült belépni. A két ország között olyan részen haladtak át, ahol sem rendőrség, sem katonaság nincs. Ezt a területet teljesen kiürítették az országok között korábban dúló háborús konfliktusok miatt. A veszélyes útszakaszon Bence és Kamilló igyekeztek minél gyorsabban túl lenni. A sivatagi út során gyakran találkoztak mindenféle színárnyalatban vonuló tevekaravánokkal.
Bence és Kamilló november elsején hagyták el Nouakchott városát, amely Mauritánia fővárosa. A beszámoló szerint borzalmasan nagy szegénység vette őket körül ezen a területen, amely a nyomornegyedekben, valamint az éhezés formájában mutatkozott meg. A nélkülöző embereken keresztül vezetett ki az út a fővárosból az egyre szavannásabb, zöldebb táj felé. A sivatag elhagyásával már a Száhil-övet élvezhették, amely sokkal csapadékosabb területe Afrikának. A határig 40 kilométeres szakasz vezetett, amelyet közel 2 óra alatt sikerült teljesíteniük a borzalmas útviszonyok miatt. Az út során kárpótolta őket, hogy egy érintetlen környezettel körülvett gáton haladtak keresztül, amely gyönyörű látvánnyal ajándékozta meg a túrázókat. A földutat varánuszok szelték át.
A Mauritán határon átkelve, a Szenegál határra érkezve a turisztikai miniszter fogadta a csapatot. A határra segítők települtek ki sátrakkal, frissítőkkel, valamint egy hatalmas buli keretében üdvözölték a futam beérkező résztvevőit. Innen a tengerparton elhelyezkedő szállásra vezetett az út. Bence tapasztalata szerint Szenegál hatalmas kontrasztja Mauritániának. Mindenki mosolyog, nevet, öleléssel fogadták az érkezőket. Hihetetlen, katartikus élményről számolt be, amely során a mérhetetlen nagy szegénységből értek át egy olyan országba, ahol az emberek jobb körülmények között élnek, valamint boldogabbnak is tűnnek. Szenegálban két napot töltöttek, ezt követően pedig Guineába tartottak.
November harmadikán zárult Bence és Kamilló Szenegáli tartózkodása. A kedves emberek mellett a környezet is magáért beszélt, ahol rengeteg fa, bokor, illetve zöld terület vette őket körül. A helyi lakosok mindkét éjszaka műsorral kedveskedtek. Bemutatták a helyi nevezetességeket mind zenében mind pedig táncban. Bence szerint egy igazi, hamisítatlan afrikai élményben lehetett részük. A csütörtöki napra a Guineába való határátlépést tervezték. A Covid-tesztelés megtörtént, amely mindkét utazónak negatív lett, így ez sem szabhatott akadályt annak, hogy egy következő országba lépjenek át. A túra tovább folytatódik, Bence és Kamilló november 3-án tovább haladt az újabb élmények felé.
Kapcsolódó:
