Sajtótájékoztatón értékelte az év utolsó közgyűlésének legfontosabb döntéseit az MSZP-s Miklós Attila és Fülöp Csaba, a Szövetség Békéscsabáért-frakció képviseletében. A pénteki sajtótájékoztatón elsősorban a 2023-as év költségvetési koncepcióját tárgyalták.
Miklós Attila elmondta, a 2023-as költségvetési koncepció egyértelműen azt mutatja, hogy az 1 milliárd 750 millió forintos kiesést a város bármennyire is igyekszik, önerőből, kormányzati segítség nélkül nem tudja kigazdálkodni. Meglátása szerint az államnak mindenképp szükséges valamilyen kompenzációt nyújtania ahhoz, hogy Békéscsaba és valamennyi magyarországi város egyenesben maradhasson 2023-ban. Elhangzott, erre valószínűleg van szándék, hiszen több kormányzati híradás jelent meg ezzel kapcsolatban. Konkrétumok azonban egyelőre nincsenek ennek mértékéről, időbeli ütemezéséről. A képviselő kiemelte, az MSZP kezdeményezett januárra egy konzultációt akár soron kívüli közgyűlés keretében, amikor már több információ áll rendelkezésükre a kormányzati támogatással kapcsolatban. Kifejezték, szerintük mindenképp szükség van arra, hogy közösen találjanak megoldásokat az elkövetkező problémákra.
Ez is érdekelheti
Drogteszten bukott meg több férfi BékésbenFülöp Csaba ezt követően elmondta, az önkormányzat jövő évi tervezésének 4 fő alappillére lesz. Ezek közé tartozik a folyamatos működőképesség biztosítása mind az önkormányzat, mind pedig az intézmények és cégek esetében. Célként tűzték ki a munkahelyek megtartását, az energiagazdálkodásból eredő problémák kezelését, valamint a futó fejlesztések továbbvitelét. A képviselő hozzátette, kérdéses, hogy vajon milyen fejlesztési forrásokkal fog rendelkezni a jövő évi költségvetés, lesz -e forrás a lakókörnyezetek fejlesztésére. A képviselők véleménye szerint a szűkös lehetőségek ellenére ezekre a fejlesztésekre mindenképpen szükség van, hiszen a lakóközösségek igényét ezen forrásokkal lehet a leginkább kiegyenlíteni.
Fülöp Csaba kitért az önként vállalt feladatok problémájára. Elhangzott, egyértelmű prioritás a működés és a kötelező feladatok szinten tartása. A város eddig 1,3 milliárd forint értékben vállalt önként teljesítendő feladatokat. A tájékoztatón elhangzott, ha az önként vállalt feladatokat teljes mértékben eltüntetik a költségvetésből, az 1 milliárd 750 millió forintos kiesést ez akkor sem kompenzálja. A képviselő hozzátette, természetesen ez sem lehetne megoldás, hiszen az önként vállalt feladatok is tartalmaznak olyan elemeket, amelyeket mindenképp tovább kell vinni. Ilyen például a szociális rendszer különböző elemei, a háziorvosi rendszer támogatása, a kultúra, sport és a közművelődés.
„Mindent összefoglalva, rendkívül nehéz költségvetési év elé nézünk. Egyértelműen látszik, hogy a kormányzat segítsége nélkül ez nem fog menni, még úgy sem, ha a kis -és középvállalkozások 1%-os iparűzési adója most visszakerül az önkormányzathoz. Ez nagyjából 700-800 millió forintos bevételi többletet jelenthet az önkormányzatnak”.
A sajtótájékoztatón a képviselők kitértek a posták bezárásának ügyére is. „A posta vezetése úgy döntött, a megtakarításokat úgy akarja elérni, hogy kis postákat zár be. Mi már akkor, azonnal jeleztük, hogy ez a mindennapokban fennakadást fog jelezni” – fogalmazott Miklós Attila. A képviselő elmondta, a lefolytatott tárgyalások eredmény nélkül zárultak. „A posta ajánlata gyakorlatilag nem ajánlat, hanem ultimátum. Az összes működési költség felét kéri az adott posta újra nyitásához” – folytatta. Meglátásuk szerint ez elfogadhatatlan. A képviselők javasolták, hogy a felek konkrét elképzelésekkel üljenek le tárgyalni, amelyben mindkét oldal vállal áldozatot azért, hogy a nagyobb településrészek ne maradjanak postai szolgálat nélkül.