Sajtótájékoztatón értékelte az év utolsó közgyűlésének legfontosabb döntéseit az MSZP-s Miklós Attila és Fülöp Csaba, a Szövetség Békéscsabáért-frakció képviseletében. A pénteki sajtótájékoztatón elsősorban a 2023-as év költségvetési koncepcióját tárgyalták.
Miklós Attila elmondta, a 2023-as költségvetési koncepció egyértelműen azt mutatja, hogy az 1 milliárd 750 millió forintos kiesést a város bármennyire is igyekszik, önerőből, kormányzati segítség nélkül nem tudja kigazdálkodni. Meglátása szerint az államnak mindenképp szükséges valamilyen kompenzációt nyújtania ahhoz, hogy Békéscsaba és valamennyi magyarországi város egyenesben maradhasson 2023-ban. Elhangzott, erre valószínűleg van szándék, hiszen több kormányzati híradás jelent meg ezzel kapcsolatban. Konkrétumok azonban egyelőre nincsenek ennek mértékéről, időbeli ütemezéséről. A képviselő kiemelte, az MSZP kezdeményezett januárra egy konzultációt akár soron kívüli közgyűlés keretében, amikor már több információ áll rendelkezésükre a kormányzati támogatással kapcsolatban. Kifejezték, szerintük mindenképp szükség van arra, hogy közösen találjanak megoldásokat az elkövetkező problémákra.
Fülöp Csaba ezt követően elmondta, az önkormányzat jövő évi tervezésének 4 fő alappillére lesz. Ezek közé tartozik a folyamatos működőképesség biztosítása mind az önkormányzat, mind pedig az intézmények és cégek esetében. Célként tűzték ki a munkahelyek megtartását, az energiagazdálkodásból eredő problémák kezelését, valamint a futó fejlesztések továbbvitelét. A képviselő hozzátette, kérdéses, hogy vajon milyen fejlesztési forrásokkal fog rendelkezni a jövő évi költségvetés, lesz -e forrás a lakókörnyezetek fejlesztésére. A képviselők véleménye szerint a szűkös lehetőségek ellenére ezekre a fejlesztésekre mindenképpen szükség van, hiszen a lakóközösségek igényét ezen forrásokkal lehet a leginkább kiegyenlíteni.
Fülöp Csaba kitért az önként vállalt feladatok problémájára. Elhangzott, egyértelmű prioritás a működés és a kötelező feladatok szinten tartása. A város eddig 1,3 milliárd forint értékben vállalt önként teljesítendő feladatokat. A tájékoztatón elhangzott, ha az önként vállalt feladatokat teljes mértékben eltüntetik a költségvetésből, az 1 milliárd 750 millió forintos kiesést ez akkor sem kompenzálja. A képviselő hozzátette, természetesen ez sem lehetne megoldás, hiszen az önként vállalt feladatok is tartalmaznak olyan elemeket, amelyeket mindenképp tovább kell vinni. Ilyen például a szociális rendszer különböző elemei, a háziorvosi rendszer támogatása, a kultúra, sport és a közművelődés.
„Mindent összefoglalva, rendkívül nehéz költségvetési év elé nézünk. Egyértelműen látszik, hogy a kormányzat segítsége nélkül ez nem fog menni, még úgy sem, ha a kis -és középvállalkozások 1%-os iparűzési adója most visszakerül az önkormányzathoz. Ez nagyjából 700-800 millió forintos bevételi többletet jelenthet az önkormányzatnak”.
A sajtótájékoztatón a képviselők kitértek a posták bezárásának ügyére is. „A posta vezetése úgy döntött, a megtakarításokat úgy akarja elérni, hogy kis postákat zár be. Mi már akkor, azonnal jeleztük, hogy ez a mindennapokban fennakadást fog jelezni” – fogalmazott Miklós Attila. A képviselő elmondta, a lefolytatott tárgyalások eredmény nélkül zárultak. „A posta ajánlata gyakorlatilag nem ajánlat, hanem ultimátum. Az összes működési költség felét kéri az adott posta újra nyitásához” – folytatta. Meglátásuk szerint ez elfogadhatatlan. A képviselők javasolták, hogy a felek konkrét elképzelésekkel üljenek le tárgyalni, amelyben mindkét oldal vállal áldozatot azért, hogy a nagyobb településrészek ne maradjanak postai szolgálat nélkül.
