Nagyobb kárt okozó folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt emelt vádat a Gyulai Járási Ügyészség egy 56 éves büntetett előéletű gyulai nővel szemben, aki biztosítási ügynökként csapta be egyik ügyfelét és több mint 3.500.000.-Ft kárt okozott a részére.

A nő 2002-től 2015 júliusáig az egyik életbiztosító céggel, illetőleg jogutódjával kötött szerződés alapján megbízási jogviszony keretében folytatott biztosításközvetítői tevékenységet. Ezen tevékenysége kapcsán, biztosítási ügynökként került kapcsolatba 2007-ben egy gyulai férfival, aki a terhelt segítségével befektetési célú biztosításokat, kockázati életbiztosításokat és balesetbiztosításokat kötött. A nő azért, hogy minél nagyobb számú biztosítási szerződés kerüljön megkötésre, és ezáltal minél nagyobb összegű jutalékban részesüljön a biztosítótól, az ügyfelével a biztosításokat 3 év elteltével, azaz jóval a lejárat előtt visszavásároltatta, majd új biztosítási szerződéseket kötött vele.

Az első biztosítás megkötésekor a terhelt úgy tájékoztatta a sértettet, hogy a biztosítások futamideje 10 év, ezt követően a sértett nyereséghez juthat. Arról azonban nem tájékoztatta, hogy a befektetési célú biztosítások lejárat előtti visszavásárlása során milyen veszteséggel kell számolnia, a visszavásárlásoknak milyen feltételei és következményei vannak, csak azt mondta neki, hogy „jól fog járni”, illetőleg a lelkére kötötte, hogy a biztosítótól kapott leveleket felbontatlanul adja át neki.

A befektetési célú biztosítások esetében, amennyiben a futamidő lejárta előtt történik meg a visszavásárlás, általában kevesebb összeget kap a szerződést kötő ügyfél a befizetett összegnél, mivel a szerződéssel járó költségek nagy része az első 3 évben kerül levonásra a befizetett összegekből. Ha a befektetési célú biztosítási szerződést a kockázatviselés kezdetétől számított 3 éven belül felmondják, az üzletkötőnek jutalék-visszafizetési kötelezettsége keletkezik, 3 év után azonban ez nem terhelte a nőt, ezért 3 év elteltével vásároltatta vissza ügyfelével a szerződéseket.

A terhelt 2007. és 2014. között mindösszesen 19 db szerződést kötött az ügyfele nevére.

A 2007-es első szerződéseket követő 10 év elteltével az ügyfél megkereste a nőt, hogy érdemes-e visszavásárolnia a szerződéseket, aki – a sértettet megtévesztve – igennel válaszolt, így a sértett a még életben lévő szerződéseit – melyek 2014. január 30-án, illetve 2014. szeptember 25-én léptek életbe – 2017-ben visszavásárolta. A sértett számára ekkor vált világossá, hogy már csak két biztosítása van életben, illetve, hogy a várt nyereség helyett, tetemes vesztesége keletkezett a 2007-től 2017-ig terjedő időszakban.

Az ügyfél a befektetési életbiztosításokra összesen több mint 9.800.000.-Ft-ot fizetett be, míg a visszavásárlások során mindösszesen 6.300.000.-Ft-ot kapott, azaz a terhelt megtévesztő magatartása következtében 3.500.000.-Ft kárt szenvedett, a terhelt ugyanakkor a sértettel kötött biztosítási szerződések után összesen több mint 5.000.000.-Ft jutalékot vett fel a biztosító társaságtól.

A járási ügyészség a terhelt beismerése esetére mértékes indítványt is tartalmazó vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság a nőt végrehajtandó börtönbüntetésre ítélje, tiltsa el a közügyek gyakorlásától és az ügynöki tevékenységtől mint foglalkozástól, illetőleg a vádiratban írt mértékig kötelezze őt a polgári jogi igényt érvényesítő sértett kárának megtérítésére – tájékoztatta hírportálunkat a Békés Vármegyei Főügyészség.