Már 11. hónapja van lejtmenetben a globális élelmiszerárak mutatója a februári – marginális – csökkenése után – jelentették az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői.
A FAO élelmiszerár-index februárban 0,6%-kal zárt alacsonyabban idén januárhoz és 18,7%-kal a tavaly márciusi csúcshoz képest. A változás a mutatóban, amely a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, a cukor meredek drágulása ellenére főként a növényi olajok és tejtermékek árcsökkenését tükrözte.
A gabonafélék árindexe szinte változatlan maradt január óta. A búza nemzetközi ára csekély mértékben ugyan, de emelkedett, miután az Amerikai Egyesült Államokat sújtó szárazság körüli aggodalmak és az ausztrál búza iránti erős keresletet ellensúlyozta az exportőrök közötti verseny. A nemzetközi piacon 1%-ot drágult a rizs az ázsiai piacon tapasztalt lanyhulás és ezen országok valutáinak leértékelődése miatt.
A FAO növényi olajok árindexe 3,2%-kal zuhant, köszönhetően a pálma-, szója-, napraforgó- és a repceolaj árcsökkenésének. A tejtermékek átlagosan 2,7%-kal lettek olcsóbbak februárban, miután bezuhant a vaj és a sovány tejpor nemzetközi jegyzése.
A húsfélékre vonatkozó FAO mutató nem mozdult január óta. A baromfi ára a bőséges készletek miatt csökkent, amit a madárinfluenza megjelenése sem tudott megrengetni egyes főbb baromfitenyésztő országokban, míg a sertéshús drágult a szűkülő európai exportpiacokat kísérő aggodalmak miatt. Ezzel szemben a cukor ára 6,9%-ot ugrott februárban, amivel elérte az elmúlt hat év legnagyobb szintjét. Az okok között találjuk a rosszabbodó indiai termelési kilátásokat, továbbá a nyersolaj és a brazil bioetanol árának csökkenését.
Első előrejelzés a 2023-as búzatermésről
A legfrissebb FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben olvashatók a 2023-as globális búzatermelésre vonatkozó első adatok. Szakértők szerint mintegy 784 millió tonna termés várható, ami bár elmarad a tavalyitól, de így is kiemelkedő. Erős szezont várnak Észak-Amerikában a búzatermelő területek növekedésével, köszönhetően a magas gabonaáraknak. A déli félteke országaiban a szemesterményeknek állhat a zászló 2023-ban, Brazíliában a kukoricatermés akár rekordot is dönthet. A FAO felfelé korrigálta a 2022-es év gabonakibocsátására vonatkozó előrejelzését 2 774 millió tonnára, ami azonban 1,3%-kal elmarad a 2021-es eredménytől. A nemzetközi gabonakereskedelem eközben 1,8%-kal zsugorodhat.
Kilátások az élelmezés terén
Aszály, konfliktusok és magas árak, együtt a makroökonómiai problémákkal nehezítik az élelmezésbiztonságot számos országban. Világszerte 45 ország szorul külső segítségre az élelmezés terén – jelentette a FAO. Hat ország már jelenleg is vagy hamarosan szembesülni kényszerül az éhezés legsúlyosabb formájával: Burkina Faso, Haiti, Mali, Nigéria, Szomália és Dél-Szudán. Több millióan szenvednek az élelmiszerhiánytól.
Hiába az elmúlt hónapok enyhülése a FAO élelmiszerár indexében, számos országban továbbra is sokba kerülnek az élelmiszerek. Például a szemestermények ára Ghánában 150%-kal volt magasabban idén januárban, mint tavaly ilyenkor; Malawiban és Zambiában sosem látott csúcson voltak a gabonaárak.
A növénytermesztés és az élelmezési helyzet összefüggéseit boncolgató globális elemzés szerint aggasztó a helyzet Kelet-Afrikában, ahol az elmúlt 40 év legpusztítóbb aszálya tombol.
