A Hatvanezer Fa Mozgalomról valószínűleg a legtöbb békéscsabai hallott már, a lakosság jelentős része pedig önkéntesként akár részt is vett valamelyik akciójukon. Legyen az faültetés, locsolás, makkgyűjtés – ezek a tevékenységek sokakat mozdítanak meg, sarkallnak cselekvésre. Már nem csak Békéscsabán és környékén, de Budapesten is találtak támogatókat. Többek között erről is mesélt Ulbert Zoltán, az egyesület elnöke, illetve dr. Duray Balázs és Poliák Pál, a szervezet alelnökei, szakmai irányítói.

A mozgalom 2019 nyarán indult – akkor számos más fásító szervezet is született – kezdte a csoport történetét Ulbert Zoltán. Néhány nap alatt rengeteg önkéntes csatlakozott a mozgalomhoz, és nem csupán elméletben, hanem a gyakorlatban is mellé álltak a kezdeményezésnek. A hivatalos engedélyek beszerzése sem ütközött akadályba, így maga a faültetés is gyorsan elkezdődhetett – az önkormányzati és a magántulajdonban lévő területeken úgyszintén.

Az Ancsin erdő jelenleg talán a szervezet legnagyobb projektje. Ancsin István volt az első gazda, aki felajánlotta többhektáros területét erdőtelepítés céljából. A közösség itt 300.000 makkot vetett el. 2020 és 2021 folyamán további 14 hektár erdőt hoztak létre. A dűlőfásításba ugyancsak belevágott az egyesület. A város körüli szántókat több kilométer hosszan választják el a dűlőutak, amelyeket már nem szegélyeznek sem fák, sem bokrok. Ezen szeretnének mindenképpen változtatni, hiszen a növényzet nélkül a szél a talaj felső rétegét tekintve nagy pusztítást végez. Továbbá hiányoznak a korábbi árnyas útvonalak is, sokkal inkább tűz a nap a növényzet nélküli területeken. A zöldfolyosó pedig idővel teret adhat a sportnak, a turisztikának is – részletezte Poliák Pál.

Dr. Duray Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy Békéscsaba belterülete jelenleg üde zöld, azonban ezt az állapotot is fent kell tartani. Egy kivágott fa helyett nem elég egy másikat ültetni, ugyanis a levegő tisztán tartásához ez nem lesz elegendő. Az erdősítési rendszer, program részei tehát a bel- és külterületi fásítások. A dűlőutak fásítása nem csak az emberek, de a vadvilág számára is kiemelten fontos lenne. A fasorok, cserjék csökkentenék a vadkárt, az őzek, nyulak inkább abban keresnének élelmet, vakarózó helyet – tette hozzá Poliák Pál.

A közösség ereje nem csupán az ültetésekkor mutatkozott meg, hanem a tavalyi aszályos nyáron is. Összefogtak, hogy a frissen ültetett fák ne száradjanak ki, kisebb csoportok szerveződtek egy-egy városrészben és felváltva locsoltak – árulta el Ulbert Zoltán. Az Ancsin erdőnél pedig egy zsilipet állíttattak helyre, hogy azokat az ültetéseket is tudják öntözni.

Terve van még bőven az egyesületnek, amelyhez segítséget kapnak például Herczeg Tamás országgyűlési képviselőtől is. Szívügyük még a korábban említett projekteken túl az öregerdő fenntartása. Ez a tölgyes több száz éves fákból áll, amelyek egy része haldoklik. A szakemberek folyamatosan frissítik az állományt, igyekeznek megőrizni az utókornak. Többek között úgy is, hogy nem árulják el, hol van, így nem lesz ez a terület turistacélpont. Emellett rendszeres vendégei iskolai, városi rendezvényeknek, világnapi programoknak. Kiemelt feladatuknak tartják a szemléletformálást, amennyi formában csak lehetséges.

A teljes interjút itt hallhatják: