Még nem teljes a váci múmiák története, amelybe Békéscsaba is bekapcsolódott

múmiák, váci múmiák Békéscsabán Fotó: Körös Hírcentrum

Hivatalosan is átadták a közönségnek a Rejtélyek, sorsok, múmiák – A Magyar Természettudományi Múzeum vándorkiállítása című tárlatot, kiegészítve a váci Tragor Ignác Múzeum anyagával a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A látogató így egy még teljesebb képet kaphat erről a nemzetközi ismertséggel rendelkező leletegyüttesről.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a tudományos világ számára párját ritkító esemény volt, amikor a váci Fehérek templomának 1994-es felújítása közben a munkások megtalálták a templomtorony alatt lévő kriptát, amelyről az utókor megfeledkezett. A kripta zsúfolásig tele volt egymás tetejére halmozott, gazdagon díszített koporsókkal. A felnyitás után látták, hogy a legtöbb koporsóban nem csontok, hanem természetes úton mumifikálódott holttestek pihentek. A feltárást a Tragor Ignác Múzeum munkatársai végezték. Több mint 300 személy földi maradványait találták meg, melyek a Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek, nagyjából 1800 tárgy pedig a váci múzeumba.

A békéscsabai hivatalos megnyitón elsőként dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy a téma és az anyag komolysága okán rendhagyó a megnyitó is. Továbbá éppen a komolyság miatt korhatárossá tették a Rejtélyek, sorsok, múmiák tárlatot. Az összesen 263 feltárt múmiából 10 látható jelenleg a békési megyeszékhelyen. Kiegészülve a koporsókban talált néhány ruhadarabbal, tárggyal, amelyek Vácról érkeztek.

Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója beszédében megosztotta, hogy a múmiák feltárásán még egyetemi hallgatóként maga is jelen volt. Eleinte azért küzdöttek, hogy meg tudják menteni a múmiákat. Majd folyamatosan a tárolásuk okozott nehézséget, még a szekrény tetején is múmia volt – árulta el a főigazgató. Idővel pedig egyre nagyobb népszerűséget szerzett az anyag, számos országban turnéztak már egyes részei. A tervek szerint hamarosan meg is újítják majd, hiszen fokozatosan újabb és újabb tények látnak napvilágot. Ennek a változásnak Békéscsaba lett az előszobája.

A tárlat összeállításának menetét egy kerekasztal-beszélgetésen ismerhettük meg

Váncsa Klára, a csabai múzeum természettudományos muzeológusa kifejtette, a tárlat az egykor élt polgárokról szól, az ő életükbe leshetnek be a látogatók a kiállításon keresztül. Köszönetet mondott Martyin Emíliának, a Munkácsy Múzeum igazgatóhelyettesének, aki felvetette a váci múzeum bevonását a történetbe. Szűcsné Zomborka Márta, a váci intézmény néprajzos muzeológusa is neki köszönhetően lett részese és segítője a közös munkának.

Szűcsné Zomborka Márta vázolta fel, hogy annak idején, 1994-ben hogyan is találták meg a múmiák kriptáját, majd hogyan, hová kerültek a múmiák. Elárulta, nagyon ritka, hogy ennyire pontos adatokkal rendelkeznek, ennyire kutathatóak a maradványok. Ez is hozzájárul a leletegyüttes egyediségéhez. Hiszen például az akkor élt váciak néhány leszármazottjával a kapcsolatot is fel tudták venni.

Szvák Enikő, a Rejtélyek, sorsok, múmiák tárlat kurátora ismertette, hogy a feltárást követően milyen tudományos kutatás folyt. Részletezte például, hogy sokan a múmia szót hallva rögtön Egyiptomra asszociálnak, ezért be kell mutatni, hogy milyen típusúak vannak és hogy hol a helye a rendszerben a váci múmiáknak. Az antropológiai áttekintés és a történelmi kontextus is lényeges a kutatás során. A talált múmiákat még mindig vizsgálják, a történeteket még mindig igyekeznek felgöngyölíteni.

György Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum Kiállításrendezési Osztályának vezetője fejtette ki, hogyan állt össze maga a kiállítás, a látható anyag, ami megérkezett Békéscsabára is. Ez az anyag az egyik legnehezebben mozgatható a természettudományi múzeum repertoárjában. A koporsóvitrinek nagy súlya és helyigénye nem könnyíti meg sem a raktározást, sem a szállítást. De kiemelte, hogy fontosak a teret kitöltő, nagy, látványos elemek, hogy egy anyag elnyerje a látogatók tetszését.

A tárlatot 2023. május 12. és október 29. között a Munkácsy Mihály Múzeum két kiállítótermében (Zsilinszky Mihály Terem és Kolozsváry-Tevan Terem) tekinthetik meg az érdeklődők.