Alacsonyabb lett a fontosabb gabonafélék nemzetközi árfolyama, míg a helyi szinten magas élelmiszerárak nehézséget okoznak a rászoruló országokban.
Az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi árának mutatója tovább csökkent júniusban, miután olcsóbb lett a főbb gabonafélék és a növényi olajok többsége – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi, május óta 1,4%-ot csökkent, míg a tavaly márciusi csúcs óta 23,4%-ot.
A gabonafélék ára júniusban 2,1%-kal lett kevesebb. A szemestermények iránti globális kereslet 3,4%-kal zuhant köszönhetően a megnövekedett argentín és brazil kukorica-készleteknek, illetve a pozitív termelési kilátásoknak az Amerikai Egyesült Államokban. Ahogy az északi féltekén megkezdődött az aratás, a búza nemzetközi ára 1,3%-kal csökkent, amire szintén befolyással voltak a bőséges tartalékok és az alacsony exportvám Oroszországban, illetve a jó amerikai termelési kilátások A rizs nemzetközi piaci ára is mérséklődött (-1,2%) a nem Indica típusú fajták iránti nyomott kereslet közepette, továbbá Pakisztán törekvése miatt, hogy exportját növelje.
A növényi olajok árindexe májushoz képest 2,4%-kal csökkent, mivel a pálma- és a napraforgóolaj alacsonyabb nemzetközi ára erősebben hatottak az indexre a kedvezőtlen időjárás miatt dráguló szója- és repceolajhoz képest. A tejtermékek árindexe 0,8%-ot zsugorodott júniusban, ahoy a sajt alacsonyabb ára ellentételezni tudta a vaj – főként a közel-keleti – kereslet megnövekedése által generált drágulását. A cukor árindexe 3,2%-kal zuhant, ami négy hónap folyamatos drágulást váltott fel, köszönhetően annak, hogy jól halad a cukornád betakarítás Brazíliában, miközben a akadozik a globális importkereslet, főként Kínából. A húsfélék árindexe gyakorlatilag változatlan maradt június során. A baromfihús a madárinfluenza generálta kelet-ázsiai erős kereslet révén drágult. A sertéshús ára szintén nőtt, miközben a marha- és a birkahús ára a bőséges exportkereslet okán csökkent.
A globális gabonatermelés várhatóan rekordot dönt a 2023–24-es szezonban – olvasható a Gabonakészletek és – igények gyorsjelentésben. A FAO szakértői a 2023-as globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzésüket 2 819 millió tonnára korrigálták, ami 1,1%-os éves bővülést jelent.
Az élelmiszerdrágulás nehezíti az élelmezést
A magas élelmiszerárak, a gazdasági nehézségek, a konfliktusok, az aszály és az El Niño jelentette veszély szerte a világon aggodalomra adnak okot az élelmezés terén. A világon jelenleg 45 ország szorul külső élelmezési segélyre a FAO legfrissebb jelentése alapján.
A FAO árindex mozgásától eltérő, magas helyi élelmiszerárak állnak az éhezés súlyosbodása mögött ezen 45 ország többségében, melybe beletartozik Haiti, Ukrajna, Venezuela, továbbá 33 afrikai és kilenc ázsiai ország.
