Befejeződött az aratás Békés vármegyében, a termés a tavalyi aszályos évhez képest jobb, de elmarad a várakozásoktól – tájékoztatta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Vármegyei Igazgatósága kedden az MTI-t.
Őszi búzából 554 804 tonnát takarítottak be 106 693 hektárról, a termésátlag 5,2 tonna. Őszi árpából 237 520 tonna került a raktárakba 45 677 hektárról, a termésátlag megegyezik a búzáéval, amely a tavalyinál jobb, de a várakozástól elmarad, a hektolitersúly nagyon rossz – hangzott el az aratási koordinációs bizottság ülésén. Őszi káposztarepcét 10 429 hektárról takarítottak be idén; a vármegyei termésátlag hektáronként 3,1 tonna, az össztermés 33 373 tonna lett.
A Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség észak-békési tagszövetkezeteitől őszi búza esetében a betakarítás vége felé jobb termésátlagokról érkezett jelentés, és jobban alakult a minőség is: 60-40 százalék az étkezési búza javára – közölték.
A rozst 704 hektáron termesztettek, de azt Békésben leginkább szenázsnak vetik, zölden betakarítják. Békés vármegyében emellett termett tritikálé 3661 hektáron, az össztermés 16 475 tonna lett; 896 hektáron tavaszi árpa, amelyet hektáronként 2,5 tonnás termésátlaggal takarítottak be; az 1734 hektáron vetett zabból 6069 tonna termés lett; és betakarítottak 3584 tonnányi magborsót is 1629 hektárról. A felvásárlási árak a szakemberek szerint alacsonyak: őszi árpánál 40-45 ezer forint tonnánként, búzánál 55-62 ezer forint, minőségtől függően. A repce tonnáját jellemzően 140-160 ezer forintért veszik át – közölték a bizottsági ülésen. Szakemberek szerint a gabonák jó részét értékesíteni kell ahhoz, hogy ne legyenek a napraforgó és kukorica betakarításakor raktározási problémák.
A napraforgó és a kukorica egyelőre szép képet mutat, ám a vármegyében egyre több kárt okoznak a mezei pockok. Buka Szabolcs fő falugazdász beszámolója szerint Mezőhegyes- Medgyesegyháza-Nagykamarás-Nagyszénás környékén nagyobb a pusztítás, „volt olyan gazdálkodó, akinek a 10 hektáros búzatáblája 80 százalékát megette a mezei pocok” – közölte.
Fári Zoltán, a Békés Megyei Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke elmondta, a mezei pocok jellemzően négyéves ciklusokban szaporodik fel, már ősszel látszott, hogy főként Békés középső és déli részeit érinti fokozottan a probléma. Egyre többen vesznek részt az Agrár-környezetgazdálkodási Programban (AKG), amelynek kritériuma, hogy nem igazán lehet a ragadozó madarak táplálékául szolgáló rágcsálókat irtani.
Mivel a mezei pocok emiatt annyira elszaporodott, hogy lemorzsolja a kukoricaszemeket, a napraforgónak pedig elrágja a szárát, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – szigorú feltételek mellett – szükséghelyzeti engedélyt adott egy rágcsálóirtó szer használatára.
