Utazási segítségre, információra, anyagi támogatásra és egészségügyi szolgáltatásokra van leginkább szükségük az Ukrajnába visszatérő ukrán menekülteknek – hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) magyarországi képviselete az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
hirdetés
Az IOM április és június között végzett felmérése szerint a háború miatt több mint 5,2 millió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására Ukrajnán belül, és további 6,2 millió ember keresett biztonságot az országhatárokon kívül. A kutatás szerint a háború elől menekülő ukránok többsége (66 százalék) csak rövid látogatás erejéig térne vissza Ukrajnába, és mindössze a megkérdezettek 30 százaléka szándékozik Ukrajnában maradni. A hazatérők többsége a honvágyat és a régiójuk helyzetének javulását jelölte meg a hosszú távú ukrajnai tartózkodás indokaként – írták.
hirdetés
Az adatok szerint ideiglenes tartózkodási helynek a legtöbben Magyarországot (54 százalék), Németországot (12 százalék) és Ausztriát (5 százalék) választják. Változtak azonban az Ukrajnába visszatéréskor felmerülő legfontosabb szükségletek: a korábbi időszakhoz képest jóval többen jelezték, hogy általános információra és anyagi támogatásra van szükségük – mutatott rá a kutatás.
hirdetés
„A leginkább azonnali szükséglet az utazási segítség (52 százalék) volt. Ezt követően a legtöbben az általános információk (43 százalék) és az anyagi támogatás (39 százalék) szükségességéről számoltak be. Ezt követte a személyes biztonság (27 százalék) és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés (27 százalék) igénye” – részletezi a felmérés, amely kisebb mértékben a munkavállalást, a gyógyszereket és a jogi segítségnyújtást is megemlíti a felmerülő szükségletek között.
Kiderült: a válaszadók több mint fele (52 százaléka) mondta, hogy kapott utazási segítséget Magyarországon. További 39 százalékuk kapott támogatást szállásügyben, 36 százalékuk anyagi támogatáshoz jutott, 32 százalékuk pedig élelmiszerekben részesült – tették hozzá.
A megkérdezettek száma nem szerepel a közleményben, annyit azonban jeleztek, hogy a jelentés a Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárok körében április 1. és június 30. között Budapesten és Záhonyban különböző helyszíneken, egyebek mellett tranzitpontokon – például vasút- és buszpályaudvarokon -, valamint az IOM létesítményeiben végzett felmérések alapján készült.
MTI
