Idősíkok párbeszédében – Kiss Zsuzsanna fotóművésszel beszélgettünk

Kiss Zsuzsanna fotóművész

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett, majd a jogi pályát kamerára cserélte. Ráadásul nem is akármilyenre: régire.  A múlt és jelen párbeszédét kutatja a művészet eszközeivel, miközben a jelen mozgalmasságát átszövi az elmúlt korok biztonságával és romantikájával. Újszerű látásmódja és eklektikus személyisége rangos magazinok érdeklődését is felkeltette.

A fotográfus megörökíti a pillanatot – teszi mindezt nagy szakmai tudással, felkészülten, a technikailag tökéletes kép eléréséért. A fotóművész elmeséli a pillanatot a kamerája segítségével, ahol a szaktudás alapfeltétel, de a kép tökéletességét már nem a metrikus adatok szolgáltatják. Érzelmeket, asszociációkat, történetek elbeszélését és valamiféle katarzist remélünk egy művészfotótól, ami a megapixelek háborújában megnyugtatja háborgó lelkünket. Valami illúziót keresünk, és Kiss Zsuzsanna pont egy ilyen illuzionista, aki tud olyat mutatni, amiben lélek van. Utazik az időben, s hogy a 70-es évek dauervízszagú fodrászatában mutatja-e meg az elmúlást, vagy a 80-as évek amerikai álmában lovagolja meg az ifjonti hév virágzását, azt előre nem tudni, de annyi biztos: lélekemelő utakat szervez agyunk érzelmi központjába. Talán nem véletlen, hogy egykor pszichológus akart lenni, hisz az emberi lélek értéséhez van valami veleszületett adottsága.

A paragrafusok világában  – ami a B terv volt az életében – ezt a tehetségét nem tudta kamatoztatni, ezért a jogi karrier lehetőségét feladva a fényképezőgép mögött találta meg a boldogulását és boldogságát. Sőt, most egészen előrerohant: a Londoni Filmakadémia, a London Film Academy filmrendező MSc. szakos hallgatója lett idén szeptemberben, mert ahogy fogalmazott, eddig a B tervet élte, jöjjön most az A terv, amire mindig is vágyott…

A felvételire már több saját filmmel érkezett, a City of Angels című kisfilmjét Los Angelesben készítette egy 1974-es kamerával, melyet a felvételi bizottság is méltatott. Ekkorra már egy zenei videoklip rendezési munkálatait is befejezte, s bár kész anyagot nem tudott mutatni, de a forgatókönyve, addigi alkotásai és lelkesedése meggyőzték a vizsgabizottságot, hogy ő legyen az egyike annak a 15 hallgatónak, akik az idei évben megkezdhetik a Londoni Filmakadémia filmrendezői mesterszakán a tanulmányaikat.

2022-ben meghívást kapott a BalaTones  – Vissza a természethez hívószavas balatoni művészrezidencia programba, ahol három héten át mélyülhetett el az alkotásban a Balaton-felvidék szépségét és impresszióit megélve, a HybridCycle szervezésében, ahol a környezetszennyező divatipar, a fast fashion fenntartható alternatíváját, a használt ruhák újrafelfedezését népszerűsítette művészete segítségével.

Ennek folytatásaként meghívást kapott Budapestre, a Hybridartspace Galériába, ahol idén bemutathatta első önálló fotókiállítását, mely a „Rediscovered Wonders”, azaz az „Újrafelfedezett csodák” címet kapta.

Beszélgetünk művészi pályáról, kísérletezésről, kulisszatitkokról, és azt is megtudhatják, hogyan került Vilmányi Benett színművész egy turkálóba, majd onnan a kiállítás plakátjára…