Korszerűbb szabályozás segíti a magyar egyetemek, a szakképzés és az innováció erősítését

egyetemek, felvételi, középfokú, keresztféléves, egészségvédelmi, érettségi, tanév, felsőoktatási, Szegedi Tudományegyetem, jelentkeztek, felsőoktatás, köznevelésben, OECD, járványhelyzet, járványügyi, oktatási, távolléti, tankönyvek, maruzsa, középfokú Illusztráció: Pixabay

Megjelent a Magyar Közlönyben az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosítása, amelyet az Országgyűlés kedden fogadott el – tájékoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-t.

Azt írták: az elfogadott törvénymódosítás szerint a technikumi képzésben részt vevők az utolsó évükben előzetes hallgatói jogviszonyt létesíthetnek felsőoktatási intézményekkel. Emellett több, felsőoktatást, szakképzést és innovációt érintő szabályozás is módosult. Egyebek mellett erősödnek a doktori képzések, bővülnek az átjelentkezési lehetőségek és hatékonyabbá válik a kutatás finanszírozása.

hirdetés

Erősödik a felsőoktatás és a szakképzés kapcsolata. Így a technikumi képzésben részt vevő tehetséges hallgatók az utolsó évükben előzetes hallgatói jogviszonyt létesíthetnek felsőoktatási intézményekkel. Ezáltal a szakmaszerzés mellett a továbbtanulás lehetősége is biztosított a végzősöknek.

A törvénymódosítás bevezeti a rokon képzési terület fogalmát. Ennek értelmében az átjelentkezések a hasonló, azaz rokon képzési területek szakjai esetében is lehetségessé válnak, segítve a hallgatók rugalmas karrierválasztását. Emellett kiegészíti a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt a kooperatív doktori képzés fogalmával. Ennek célja a vállalati együttműködésben folytatott doktori tanulmányok ösztönzése, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, valamint a tudásalapú gazdaság erősítése. A doktoranduszok kutatásaik eredményeit a képzés során olyan témákban fejthetik ki, amelyek jól felhasználhatók az adott piaci, ipari szereplőknek. Ezáltal növelhetik munkáltató cégeik versenyképességét – ismertették.

Kitértek arra is, hogy a kormány korábbi döntésének megfelelően biztosítja a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus által vezetett Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) 2024-2030 közötti működéséhez és fejlesztéséhez szükséges szervezeti kereteket. A CMF a jövőben a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványhoz kerül. Továbbá március 1-től az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Amerikai úti telephelye és az Országos Mozgásszervi Intézet Szanatórium utcai telephelye is a Semmelweis Egyetem részévé válik.

A KIM közleménye szerint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal kapcsolatban jelenleg tart a szervezeti működés és a kutatásfinanszírozási rendszer felülvizsgálata. A törvényben megfogalmazott módosítások célja, hogy a HUN-REN a jelenleginél hatékonyabban támogathassa a kutatómunkát, valamint eredményalapú finanszírozást vezessen be.

Mindez hozzájárul a Neumann János Program céljához, hogy Magyarország 2030-ra a világ legjobb 25 és Európa legjobb 10 innovátora közé tartozzon. A cél, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem a világ legjobb 100, további három pedig Európa legjobb 100 intézménye közé kerüljön – olvasható a közleményben.

MTI